Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 9. szám - Buda Ferenc: Váltókon át; Színre szín; Míg az ember

Míg az ember

Míg az ember csak egyhetes, az egész világ érdekes, csupa csoda az árny, a fény, titok a lét, talány a tény.

Bár minden tagja oly piciny, eluralkodik két cicin, s mert útja rövid s egyenes, rácuppan, amit megkeres.

Tökéletes! Tökéletes!

Napra nap múlik, éjre éj.

Kopik a kezdeti tökély:

„Ahogy nősz, fiam, úgy butulsz" s eljő tizenkilencre húsz.

Leőrölvén az életed, ha megéred a két hetet, bajszod-szakállad tépheted, a vágy s a szó beléd reked.

Mert aki elmúlt kéthetes, annak az üdv is képletes.- Vonat! Vigyázz! Elé ne ess! - Nem érdekes. Nem érdekes.

Árok vagy ágy? Csak rázuhan. Múltjával egy a párhuzam: nem volt s ma újra nincs foga.

(A többi? Elszelelt tova.)