Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Ramháb Mária: "A világon mindenkinek fontos lett ez az építkezés"

épült föl, hogy minél nyitottabb legyen, nagyon sok tevékenységet befogadjon. De azt, hogy az alapvető feladatunk a klasszikus értelemben vett, könyvekhez, információhoz kötődő, elmélyült kutatási szintig bezárólag tartó olvasói szolgáltatás, ezt a ház vissza­igazolja.- Elhangzott két név, az egyik Gajdócsi Istváné volt, aki viszonylag hamar észrevette a mun­kádat, a másik Nyilas Gáboré, aki a beruházás irányítója volt a megyeházán. Arra kérlek, gyűjtsük csokorba azokat az embereket, akiknek döntéshozói szinten, vagy az építés, beruházás különféle szintjein szerepe volt ennek a háznak a kitalálásában, felépítésében, menedzselésében.- Sokaknak fantasztikus példa ez a könyvtár arra, hogy nem lehetetlen az, ha valaki valamit elkezd, azt az utána következő vigye tovább. Itt mindenkinek megvolt a maga szerepe. Ha a fenntartói oldalt nézzük, akkor természetesen az első lépést az új könyv­tár ügyében még Gajdócsi István elnökségének időszakában tette meg az akkori megyei tanács. Gajdócsi István volt az, aki elvitte ennek a könyvtárnak a tervezését a befejezésig. Én ott voltam azon az ülésen, ahol a döntés megszületett. Ahova lehetett, mindenhova elmentem, hogy ne mások meséljék el, hogy mi történik velünk, másrészt azért ezek nagyon meghatározó pillanatok voltak. Emlékszem rá, akkor nagyon benne volt a leve­gőben, hogy valamit kellene kezdeni a könyvtárral. De mindig ott volt az a kétség, hogy jó, jó, de miből? És mindig volt más, nagyon fontos fejlesztési elképzelés is. Az, hogy több félbemaradt próbálkozás után Gajdócsi István úgy döntött, hogy legalább a tervet be kell fejezni, nagy előrelépés volt. Lehet, hogy mindössze az vezérelte, hogy azt lehessen mon­dani, hogy ezt lezártuk, nem tudom. De azt tudom, hogy nem mindegy, hogyan teszik föl a kérdést az embernek. Ha úgy, hogy akkor most ki nem akarja, hogy könyvtár épüljön, akkor erre biztos nem áll föl egy tanácstag sem, és nem mondja azt, hogy én nem akarom. Gajdócsi így tette fel a kérdést. Tehát mindenféleképpen vele kezdődött az új könyvtár története. Teljesen meghatározó szerepe az őt váltó Gaborják Józsefnek volt, aki nem hagyta, hogy ez a folyamat megrekedjen. Mert a kész tervekkel és a mintegy 60 millió forintos elkülö­nített pénzmaradvánnyal azért nem jutottunk át a túloldalra! Kellett az a nagyon határo­zott döntés, amivel azt mondta Gaborják úr, hogy 100 millió forintra fölemeli a megye a pénzmaradványból a könyvtárépítésre elkülönített pénzt. Akármilyen nehéz világ van, pénzmaradvány mindig lesz valahogy. Föl kell emelni az összeget, és létre kell hozni azt az alapítványt, amelyik majd gyarapítja és őrzi a pénzt és ezt a szellemiséget. Teljesen biztos, hogy Kőtörő Miklós nélkül sem lenne ez a könyvtár. Neki az az időszak jutott, amikor az alapítvány megpróbálta mindenféle módon ezt a pénztőkét növelni. Ismert, hogy a még üres telek az alapítványhoz került, megindult a karácsonyi vásártól kezdve nagyon sok minden, amitől pénzt reméltünk. Nem volt könnyű dolog, sokféle támadást kaptunk, csúnyának látták a bodegákat, be kellett keríteni a telket, meg rengeteg mindennel meg kellett küzdeni. De az, hogy itt könyvtárnak kell épülnie, és ezt egy civil szerveződés tudja fenntartani, hát az legendaszámba ment. Az első Csiperó-találkozó6 itt volt, ezen a telken, itt volt olyan üres hely a belvárosban, ahol föl lehetett állítani egy nagy katonai sátrat. És a külföldi gyerekekkel elkészítettünk egy hatalmas nagy transzparenst, amelyikre minden nyelven felírták, hogy KÖNYVTÁR. Ez a jelkép háromévig állt, pont akkor kezdte ki az idő, amikor már megindult a telken a beruházás. Ezek igazából mind 6 Csiperó: Az Európa Jövője Egyesület nemzetközi gyermektalálkozójának kabalája, mára a találkozó névadó figurája. Az Európa Jövője Egyesület 1990. szeptember 24-én alakult azzal a céllal, hogy a kecskeméti gyerekeket megismertesse Európa gyermekeivel a gyermektalálkozók során. 204

Next

/
Thumbnails
Contents