Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Csatári Bálint: Kecskemét valóságos "oázis" volt
frissen akadémikus, hogy mi lenne, ha a békéscsabai ösztöndíjas helyemet Kecskeméten egy kutatócsoport szervezésére cserélném föl. Akkor aztán nagyon rövid időn belül és nagyon gördülékeny ügyintézések után ide költöztünk. Ez tehát a dolog egyik része. Úgy gondolom, hogy ez az egész szervezés nagyon tudatos lépés volt az engem idehívó alapítók részéről. Én meg jókor voltam jó helyen, s aztán már jött a lehetőségek sora, ahogy a költő mondja, „sors: nyiss nekem tért!" S indulhatott a sok érdekes és jó kutatás. De talán még egy dolgot hozzátennék. Azért volt ebben a tudomány- és kultúralétesítési vágyban egyfajta ilyen - majd mi megmutatjuk - típusú igény is. Tehát a gyengülő hatalmú magyar államszocializmusban itt, Kecskeméten lehetett létesíteni európai módon és léptékben ilyen kis kutatócsoportot. S jöttek ide franciák, hollandok, spanyolok, angolok, finnek, jórészt vidékkutatók, s nézték itt, hogy működik a szakszövetkezet. Sőt japán kapcsolatokat is építettünk. Tehát az első kutatásunk az új települések vizsgálata volt, amely az újonnan születő falvakat elemezte, s amelyek közé Fülöpjakab és Felsőlajos tartozott. Ezekről Enyedi György professzor írt egy holland tanulmánykötetbe. Ezt recenzeálta a Royal Geographical Society lapja, hogy „lám- lám Romániában falvakat pusztítanak, Magyarországon meg új települések születnek".- Ez lehetett a Kecskeméti Rajzfilmstúdiówk a nemzetközi ismertsége vagy a Kerámia Stúdiónak a nemzetközi kapcsolatai mögött meghúzódó szándék is ebben az időben?- Pontosan. Én úgy gondolom, hogy ezeknek a kulturális és tudományos intézményeknek a fontosságát, ahogy ők akkor felismerték, azaz az említett vezetők hatalmi időszakán messze túlmutató jelenség volt. Azt hiszem Kerényi József építész ezt úgy fogalmazta meg, hogy ők a maguk módján „felvilágosult abszolutisták" voltak: természetesen ezt valóságosan és képletesen is idézőjelbe téve mondom. Ok ezekkel az eredményekkel szerettek büszkélkedni és úgy gondolom, hogy ez végül is nem ártott az ügynek. A harmadik elem talán mindehhez - és ez ma nagyon hiányzik -, ha hiszed, ha nem, hogy ők tényleg kíváncsiak voltak a dolgok valódi működésére. Arra, hogy miként lehet azokat megváltoztatni, jobbá tenni. Ebben a puhuló államszocializmusban itt voltak a háztájik, a tanyák, akkor indult a természetvédelem. Mit lehetett ezekkel kezdeni? 1985- ben - mindig úgy hívom, hogy kis rendszerváltás - számos falusi tanácselnököt az ellenjelöltek leváltottak. Itt szinte egy hatalmas földindulás volt. Tehát sok helyi, vidéki vezető, akik a megyeiekhez hasonlóan úgy akartak valamit tenni a közösségükért, ahogy addig, abban a rendszerben nem lehetett. Ez is igényelte az újabb és újabb kutatásokat. Olyan ihletett pillanatok sokasága kapcsolódik bennem ehhez az időszakhoz - most nem azért, mert az ember fiatal volt, a valóságban is -, hogy amikor idejött Gajdócsi István és azt mondta: megjelent a hatodik ötéves terv, és ennek szellemében fokozni kell az arra alkalmas községek népességmegtartó képességét. Kérte, magyarázzuk meg tudományosan ennek a tartalmát. Ez akkor azt jelentette, hogy az összes tanácselnököt a Cifrapalotába összehívták, egy kibővített megyegyűlésre. Erre eljött Enyedi György akadémikus és én, mint a famulusa, elmondtuk, hogy mi mit szeretnénk ebben a kutatásban vizsgálni. Kértük, hogy mindenki gondolja át a saját faluja helyzetét, és írja le a javaslatait. Ott van az intézetben az anyag. Valaki már igazán újra, a mai szemléletünkkel is megkutathatná azt. Minden település 8-10-15 oldalban leírta a saját maga által - nyilván a miáltalunk megszabott vázlat szerint -, hogy ő hogy látja ezt a kérdéskört. Ez „félelmetesen" érdekes volt. Ok maguk is kíváncsiak voltak arra, hogy vajon mi fog kijönni ebből, hová kerül az ő településük például a megyei rangsorban. Volt a megyei vezetésnek egy nagyon komoly technokrata irányzata is, Tohai Lászlóval az élen, és a hozzá tartozó tervosztállyal és informatikai központtal. Az utóbbit egyébként Burits Pál közgazdász vezette. Amikor bejöttek az úgynevezett fejkvótás finanszírozások, akkor ezeknek a kutatásoknak az eredményeit 162
