Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Bodóczky László: Kecskemét a reformáció idejétől kezdve mindvégig élenjárt a megújulásban

szóval nagyon-nagyon sokrétű volt a város. Részben felülről, de inkább alulról szerveződő dolgok voltak ezek. Volt itt a hímző szakkörtől a foltvarróig minden. Az emberek ebben tudták kiélni magukat, mert akkor még nem volt tévé.- Értelmesebb időtöltés volt.- Igen, akkor még a közösségnek volt jelentősége. Egy színházi rendezvény nagy esemény volt, itt a színészek istenek voltak.- Az lehet, hogy a parasztpolgárosodásnak tudható be az, hogy itt az átlagember is egy kicsit polgárosodottabb volt?- Polgárosodottabb, nézd meg a Csongrádi utca épületeit, hogy micsoda míves épületek. Aztán a szocializmusban is fejlődött a gazdaság, ami megpezsdítette itt a környéket, a cégekbe, és azok élére máshonnan is jöttek. A hetvenes években már nem politikusok voltak a vezetők, mint induláskor. Horváth János a Fémmunkásban komoly feltaláló mérnök volt. Vagy az idetelepített BRG, a szakmaiság, az elektronika csúcsa volt a maga korában. Ezeknek ki kellett építeni a képzési hátterét, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolát, a szakközépiskolákat és az iparitanuló-iskolákat. Idetelepítették a kísérleti intézeteket, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetet, a Szőlészeti és Borászati Kutatót, tehát a mezőgazdaság vonalán is hozták a tudományt.

Országosan is egyedülálló volt, és jelenleg is az, a Kecskemét vonzáskörzetében meglévő tanyarendszer, és a rendszerváltás előtt ilyen volt a szakszövetkezeti termelési forma. Elsősorban a tanyák jelentettek problémát, hiszen oda el kellett juttatni a villamos áramot, az életfeltételeket megfelelővé kellett tenni. Ebben igen sokat segítettek a termelőszövetkezetek és az AFESZ-ek, akik a háztáji gazdálkodás segítésével, a felvásárlás megteremtésével, a mozgóbolt-rendszerrel segítették az embereket. A szakszövetkezetek a tulajdonosi szemléletet, a felelősségtudatot tartották meg az emberekben.

Az interjút Rigó Róbert készítette

115