Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Komáromi Attila: "Kecskemét volt a mérce"
- Ezek a telefonok mindig direktek voltak, tőle vagy az apparátusától?- Volt, amikor tőle, volt, amikor az apparátusától, többnyire az apparátusától. Eszembe jut, ez még egy korábbi időszaknak a ballépése, amikor a Fiatal írók Találkozója volt4, akkor a pártbizottságon dolgoztam és nem volt bent senki. Egyszer jön a Katanics5 titkárnője, hogy gyere már, Aczél elvtárs akar valamit. Bejelentkezem, hogy Komáromi Attila. Mivel foglalkozik? Mondom, kulturális területen dolgozom. Hallom, hogy maguknál lesz a fiatal írók találkozója Lakiteleken - mondja. És azt is hallom, hogy Illyés Gyula is ott lesz. Mondom, igen, nagyon örülünk annak, hogy itt lesz. Meg voltam hatódva, hogy Aczél elvtárssal beszélgetek. Azt mondja, hogy mit fog ott mondani az Illyés Gyula? Én marha meg azt mondtam neki, hogy ne haragudjon, Aczél elvtárs, de én úgy tudom, hogy maga sokkal sűrűbben találkozik Illyés Gyulával, nem tudom, mit fog mondani, tessék tőle megkérdezni. Azt mondta, hogy jó, köszönöm szépen. Hanem másnap reggel hívat Katanics. „Mit csináltál te, hogy volt, mint volt, föl kell mennem az Aczélhoz." Elmondtam neki. Természetesen Aczél jól leteremtette őt, aztán meg ő engem.- Hivatali úton visszakaptad.- Ez körülbelül a színház ügyében is így volt. Gyurkó szegény - nyugodjék békében ő is, Hernádi is, nem akarom őket bántani - a kultúrtörténet szerint is belebukott a 25. Színházba, akart egy másik színházat. Nem akart igazgató lenni, felelősséget vállalni, gondolta, itt van egy hülye - ez voltam én -, anyagilag majd ő vállalja a felelősséget, a többit meg majd mi elintézzük. Többször összevesztünk, meg nem írtam alá, de nem akarok belemenni ebbe...- Pedig érdekelne.- Meg volt szabva miniszteri rendeletben, hogy ki mennyit kaphat, hogy például próbára Kossuth-díjas színésznek kifizethető mondjuk ötezer forint, ami akkor nagyon nagy pénz volt. A Jöjj délre, cimborámmal kezdtük a próbákat. Az első bemutatónk Hernádi-darab volt. Kezdetben Jancsó neve nagyon vonzónak tűnt. Szegény Bessenyei Feri bácsi, akit a Királyi vadászatra hívtunk, mondta nekem: „Direktorom, a maximum a minimum!" De nem csak ő jött, jött Madaras Jóska, meg Kozák Andrásék is, az ő hívásukra. Aminek én örültem, mert azért a közönséget ezek a nevek vonzották. És legyünk őszinték: csalogatta a közönséget a meztelenség is. Gondolj bele, hogy akkor meztelenséget a magyar színpadon sehol nem láttál! Pesten lehetett néhány bárban vetkőző nőket látni. Hol lehetett még? Kecskeméten, a Jöjj délre, cimborámban! Erdős Mariann 800 vagy 1000 forintért pucéran átvonult a színpadon, ami akkor nagy pénz volt, nekem akkor hatezer forint volt a fizetésem, és az egy jó fizetés volt. Szóval iszonyú sok össze- veszés volt, szinte mindig a pénz miatt. Mondok egy példát: Madaras Jóska napi ötezer forint próbapénzt kért, ugyanannyit, mint a Kossuth-díjas Bessenyei Ferenc. Mondom nekik, hogy nem lehet, értsétek meg, neki csak 1500 forintot fizethetek.- Szabott tarifa volt.- Szabott tarifa volt, de a maximumot mindig ki lehetett fizetni, mert annyi pénzt a Gyurkó mindig szerzett. De attól többet nem. És ha több kellett - és igen gyakran több kellett volna -, akkor jöttek, hogy én írjam alá. Lehet, hogy gyáva voltam, de nem írtam 4 Fiatal írók Találkozója, 1979, Lakitelek, Lezsák Sándor szervezésében. 5 Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának ideológiai titkára. 101
