Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Loránd Klára: Itt a háziasszony nem mondta, hogy "muszáj a cipőt levetni, uraim, ha belépnek?"

- Nem, ő kifejezetten csak a gyógyszerészettel foglalkozott. De nem csak tárgyakat gyűjtött, levéltári kutatásban is elmélyült. Több írása is megjelent a gyógyszerészet múltjáról.3 Úgy gondolom, azok tudják szépen mívelni a hivatásukat, a választott megélhetésüket, akik teljes elhivatottsággal, elkötelezettséggel, szeretettel dolgoznak. Az a cipész tud cipőremeket kézzel varrni, aki azt örömmel, gyönyörködve teszi, ismeri a mestersége csínját-bínját. Édesapám munkássága mellett feltétlenül meg kell említenem egy másik kecskeméti gyűjteményt is, ami szintén személyes elkötelezettségből fakadt: a Leskowsky-hangszergyűjteményt.4- A gyógyszerészeti gyűjtemény mikor jött létre? Az már kimondottan a város tulajdona volt?- Nem a város tulajdona volt, először a Gyógyszertár Vállalat berkein belül működött. A megyei múzeumi hálózatnak az intézményrendszerébe került be a gyógyszerésztörténeti gyűjtemény5, az orvosi részét dr. Réthy Aladár gyűjtötte össze, aki a kórházban volt orvos. Abban az időben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak az az Antall József volt az igazgatója, aki később politikusként vált ismertté.6 Amikor fiatal voltam, mindennapos volt, hogy ha a környékünkben járt gyógyszerészeti, orvosi emlékeket kutatva, akkor betért hozzánk is.- Még egy kérdés a gyógyszerészettörténeti múzeumhoz. Az az épület, amiben most van, kezdetektől a gyűjtemény otthona volt?- Nem tudom, miért erre az épületre esett a végső választás, több lehetőség is fölmerült. A Batthyány utcán volt egy működő patika, egy rövid ideig ott is látható volt a

3 írásai különböző helytörténeti és szakfolyóiratokban jelentek meg. Többek között: Loránd Nándor: Katona József gyógyszerész naplója a múlt század végi gyógyszerészképzésről. In: Orvostörténeti közlemények 71-72. 247-252., Loránd Nándor: A népi gyógyítás kutatásának helytörténeti jelentősége. In. Honismeret 1975/1-2. 34-36. Loránd Nándor: Adatok a kecskeméti 12/11. számú volt „Szentlélek" gyógyszertár történetéhez. In: Bács-Kiskun megye múltjából I. Kecskemét, 1975. 169-186. Loránd Nándor: Gondolatok a székesfehérvári patikamúzeum megnyitóján. In: Gyógyszerész-történeti diárium 1975/szep- tember, 28-31.

4 A gyűjteményt 1979-ben alapította Leskowsky Albert. Kecskemét város vezetése a Katona József Emlékházban biztosított helyet az országban egyedülálló hangszergyűjteménynek. Az 1980-as évek második felében a gyűjtemény kinőtte a rendelkezésre álló teret és átköltözött a Piarista Gimnázium pincéjébe, majd az 1990-es évek elején a Zimay u. 6/A szám alá. 1999-ben a város megalapította a Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítványt, ami a gyűjteményt kezeli. Leskowsky Albert nyugdíjba vonulása óta a gyűjteményt Szilágyi Áron dorombművész vezeti.

5 Az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeum a Kölcsey u. 3. szám alatt található. A múzeum 1985-ben nyílt meg a „Két évszázad orvos- és gyógyszerészet-történeti emlékei Bács-Kiskun megyében" című állandó kiállítással, a Loránd Nándor által létrehozott Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerésztörténeti Szakgyűjtemény és a dr. Réthy Aladár vezette orvostörténeti gyűjtemény anyagából.

6 Antall József (1932-1993) az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban tudományos kutatóként dolgozott, majd igazgatóhelyettes lett, 1974-től pedig az intézet igazgatója volt. Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, számos művet lektorált, szerkesztett. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett. Mészáros Ágnes kecskeméti néprajzos-muzeológus visszaemlékezése szerint Antall József járt közbe a megyénél, hogy a gyűjtemények méltó helyet kapjanak. A megyei vezetés átadta e célra a XIX. század elején épült, többször átalakított paraszt-polgár lakóházat, amelyből azelőtt költözött ki a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műhelye. (http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=cikk&cikk=igy_gyogyitottak_eleink_patiku- sok_orvosok_muzeuma, 2012.04.22.)

89