Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Tapasztóné Perlaki Magdolna: "Ha nem kaptam volna érte fizetést, akkor is dolgoztam volna, mert jó volt csinálni"

készítettem el Kecskemét távlati kulturális tervét a Katona, Kodály szellemi hagyaték ápolása, valamint a móriczi „szóló szőlő" és „csengő barack"-hoz köthető feladatok jegyében. Kodály Zoltán szellemi öröksége mind intézményi tekintetben, mind a művészeti együttesek létében, mind zenei rendezvényeinkben alapvető meghatározottságú volt. Volt félfüggetlenített szimfonikus zenekarunk, ifjúsági fúvószenekarunk, próbált és szerepelt a Kecskemét Vonósnégyes, a Fúvósötös. Kiváló kórusaink voltak a következők: Pedagógus Énekkar, Kecskeméti Leánykar, Kodály Kórus, Városi Vegyeskar. Zenei rendezvényeink közül több országos szervezésű volt. Heltai Nándor kezdeményezését folytatva rendeztük meg a Népzenei Találkozókat, a Kodály-évfordulókhoz kötöttük az Ének-Zenei Általános Iskolák Országos Találkozóit; városunk valamennyi diákját megmozgatta az évente megrendezett Kórustalálkozó. A kétévente rendezett Népzenei Találkozók váltóévében tartottuk a Zenei Hetek rendezvényeit.

Katona József emlékének legfőbb gondozója a Katona József Társaság, amely az ország egyik legrégibb irodalmi társasága. Éveken át voltam a társaság titkára, majd ügyvezető elnöke. Országos rangot vívott ki magának a más területen dolgozó művészeti csoportunk is, például a Ciróka Bábegyüttes.- Sok újdonság ma sincs ezekhez képest.- Országos sikereket értünk el a televízió által szervezett műveltségi vetélkedőkön is. Ilyenek voltak: a Hazai esték sorozat; a Ti és mi című férfiak és nők vetélkedője, melyen 1978-ban a győztes csapat kapitánya voltam. Az Ady-centenárium rádiós vetélkedőjén másodikak lettünk.

Kevésbé fontos, de rendszeres napi feladat volt a városban zajló valamennyi rendezvény engedélyezése. Soha nem gondoltam rá, hogy ebben politikai szempontok is lehetnek. Érdekessége miatt mondom el, hogy például mikor az Aranyhomok Szálloda bárjában sztriptízműsort rendeztek, annak engedélyeztetésekor azt először nekem mutatták be, hogy a program nem ízlésromboló-e.

Minden lehetőséget kihasználtunk arra, hogy tömegek jussanak kulturális értékekhez. Ennek példája a Mozitárlat. A Városi mozi előcsarnokában rendszeresen szerveztünk képzőművészeti kiállításokat. így a mozinézők akaratlanul is találkozhattak más művészet alkotásaival. Próbálkoztunk a Kirakat Galériával is. Egy-egy nagy rendezvényhez kapcsolódva hirdettünk kirakatversenyt a belvárosban. Ekkor merült fel először az animációs filmszemle gondolata, a Liberté kávéház kulturális hasznosítása, a harangjáték, az autós mozi ötlete, a Városháza udvarának kulturális célú igénybevétele, a városi művészeti díjak létrehozása. Kis-Nagy András Kodály-plakettjét aranyba öntve kapta meg Kodályné Sárika, Nemesszeghy Márta, Vásárhelyi Zoltán.

A Muraközy család ajándékaként került Kecskemétre Muraközy János hagyatéka. A megkötött szerződés értelmében fiatal, tehetséges képzőművész kapott éves ösztöndíjat. Két ösztöndíjasunk volt munkám során: Salamon György3 és Kéri László.4 A művé3 Salamon György festő 1948-ban született Békéscsabán. 1971-76-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei: Szentiványi Lajos, Barcsay Jenő, Kokas Ignác. 1973-ban elnyerte a Muraközy-ösztöndíjat, amelynek jóvoltából néhány évig Kecskeméten dolgozott, több jelentős munkája található a városban, http://artportal.hu/lexikon/muveszek/salamon_gyorgy

4 Kéri László festő 1949-ben született Budapesten. 1976-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1976-1984-ig Szentesen élt, azóta Hódmezővásárhelyen. A vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Kéri László festészete mindvégig ember- központú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít, http://artportal.hu/lexikon/muveszek/keri_laszlo

56