Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZABÓ ZOLTÁN - Varga Katalin: ?akciónk egészen komoly : Szabó Zoltán levelei Buday Györgyhöz 1934?1935
másodikról is lehet beszélni. Ha pillanatnyilag talán nem is menne, később mindenesetre sikerülhet. Egyelőre mindenesetre azt akarom megcsinálni, hogy ebben a központban vezető tekintélyre tegyek szert. Ebben az irányban egészen jelentőseket taktikázom az utóbbi időben, de meg kell tennem, mert „hazánk ifjúságában" nem nagy a bizalom, és mindenesetre kell, hogy valami legyen a dologból. Gondolom az, hogy magamat tekintéllyé játsszam ki sikerülni fog, hála a cserkészet és az öregcserkészet tekintélyének és számának. Ebben az esetben pedig igazán mindent meg tudok majd tenni annak az érdekében, hogy odabenn rendes emberek dolgozzanak, és ne különféle bajtársi egyesületek képviselői piszkálják a körmüket naphosszat. A bajtársi egyesületekről jutja az eszembe, hogy a minap részt vettem a Mefhosznál valami sajtókonferencián, mely a márciusi diákparlament programjának meghatározása végett gyűlt össze. A dolog természetéből folyik, hogy az emberek nem akarnak arrafelé egyebet, mint beszélni, illetve szónokolni. A fele a megjelenteknek születésétől fogva volt stupid, a másik fele annyi ideológiát olvasott össze, hogy végül is „hülyére varázsolta magát". Mindenesetre jó arcot vágtam a sivár emberekhez, akik közül az egyik abból élt, hogy egyszer nemzetgyalázásért pörbe fogták, a másik abból, hogy Angliában volt egy ideig. Ha annyit meg lehet csinálni, hogy az addig remélhetőleg kifejlődő Zilahy-dologban lehet egy kis épkézláb propagandát kifejteni, akkor érdemes egy előadás erejéig belefeküdni. Valami vezérszónokok megállapításáról volt szó. Szó esett Rólad is, Tutusról is, Ivánt valószínűleg bekapcsolom és négyen, mint nem egészen holdkóros emberek talán tudunk valamit kezdeni. A többiek úgyis legjobb esetben kultúrhalandzsát fognak leadni, és arra vágynak, hogy napilapjaink nevüket és esetleg előadásuk rövid kivonatát közöljék. Egyelőre abban maradtak, hogy mindenesetre fölveszik az összeköttetést veletek. Szerettem volna leveledben bővebben olvasni arról, hogy micsoda újabb perspektívák nyíltak ki előttetek. Mit metszel fába az utóbbi időben? Hogy Zilahy Amerikába ment, hogy Szegedig jusson az nagyon természetes és nagyon magyar. Azonfelül: Roosevelt elég jó politikai pozíciót szerzett magának, amiben biztosan szerepe volt ennek a szociográfiai munkának is, tehát... A könyvet köszönöm, és becsülettel megőrzőm. Ha kérdőíveket is tudtál volna kibányászni, persze jobb lett volna, de az is elég, ha azt tudom megemlíteni, hogy mi van. Mikor lehettek esedékesek Pesten? Holnap lesz a második megbeszélésünk Zilahyval. Ha lesz belőle valami érdemes, azonnal írok, úgyis nyakig vagyok az aktivitásban. Valóságos jótétemény az Fjiatal] M[agyarság] szerkesztőségi szoba a cserkészházban, továbbá az, hogy az ember leveleit minden további nélkül felbélyegzik. A hét elején írtam Erdélybe, a Felvidékre ottani félhivatalos FM-embereinknek, hogy gyűjtsék össze az adatokat, milyen szociográfiai munkákat végeztek odaát. Továbbá írtam Pécsre Esztergár Lajos városi tanácsnoknak, aki ott egészen intelligens szociálpolitikát folytat.20 Zilahy ugyan azt képzeli, hogy értelmes dolog a Roosevelt könyvét egyszerűen lemásolni, de én a magam részéről inkább az ez irányú magyar munkákra vagyok kíváncsi. Szóval: holnap, vagy holnapután megint eleresztek egy levelet a címedre, és úgy érzem a közeljövőben szépen kipótolom eddigi lustaságom mulasztásait, nem is szólva arról, hogy Pesten... 20 Szabó Zoltán több írásában is foglalkozott Esztergár Lajos szociálpolitikájának ismertetésével: Dr. Esztergár Lajos: Gyakorlati szociálpolitika. Fiatal Magyarság 1934. március; Új szociális világ Pécsett. Magyarország 1934. április 7. 82
