Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZABÓ ZOLTÁN - András Sándor: Se bourgeois, se proletár : Szabó Zoltán és a harmadik út
hattyúdala (...). Ma a tuberkulózis gyógyítása többségében más utakon jár, és a legtöbb svájci magaslati szanatóriumból sportszálloda lett. "5 4. Nemzet és társadalom, ország és állam Szabó Zoltán 1960-ben Londonban adott ki az akkor bebörtönzött Bibó István írásaiból egy kötetnyit Harmadik út címen. Később is, mindvégig, igyekezett Bibó gondolkodásának, írásainak érvényt szerezni, és nem csak lojalitásból. Összetartoztak, kiegészítették egymást. Bibó a társadalomról írt, és a szabadság mellett az egyenlőség elvét hangsúlyozta, Szabó Zoltán számára viszont a szabadság mellett - a törvény előtti egyenlőséget egyáltalán nem feledve - a testvériség, a közösség elve volt elsődleges. Úgy vélte és érezte az 1930-as évek közepétől kezdve, hogy a magyar(országi) társadalom adott állapotában nem lesz képes ellenállni a német fenyegetésnek. Valójában nem is az ország társadalmát féltette, hanem a (magyar) nemzetet. Nem az ország német megszállásától félt, bár az nyolc évvel A tarái helyzet megjelenése után bekövetkezett, hanem a Németországból érkező hitleri német retorika nemzetromboló hatásától, a magyar nemzet megszűnésétől. Attól, hogy - Berzsenyi szavával - letépi fényes nemzeti bélyegét, és, Kölcsey szavaival, más nép áll a négy folyam partjára, más szózat és más keblű nép (Zrínyi második éneke). Csak ő nem a Herdernek tévesen tulajdonított, és „jóslatnak" tévesen értelmezett véleményre gondolt, hogy a magyarul beszélő nép beleolvadhat, felszívódhat más nyelvű népekbe. Az ő gondja egy olyan helyzet volt, amelyben a magyarul beszélők már nem magyarul, azaz nem magyarként, hanem „idegen kebellel" beszélnek, nem tudják, és nem is érzik, mi a nemzet, ha magyar. Vannak, akik nem veszik figyelembe a „nemzet" szó két jelentését, nem értik, mi a különbség nemzet és társadalom, nemzet és ország, illetve nemzet és állam között, holott a nemzet-állam kifejezés maga jelzi, hogy nem minden állam nemzet-állam. A Nemzeti Bankot és az Országos Takarékpénztárt minősítő jelzők jelentése azonos, a Nemzeti dal viszont nem „Országos dal", nem is „Állami dal". Vannak olyanok is, akik tudnak a szó két jelentéséről, de az egyiket a nemzet „politikai", a másikat a nemzet „kulturális" jellegének értik, és ez utóbbit elítélik, elvetik. A különbségtevést ugyanis a németek fogalmazták meg (még a 19. század végén, pl. Friedrich Meinecke), ezért szerintük szükségképpen nacionalista gondolkodásra vall. A nacionalizmust pedig azonosítják a sovinizmussal, mindenképpen agresszív hatalmi szándékokkal. Szabó Zoltán azonban - akárcsak Bibó vagy Németh László - nem volt soviniszta, sem irredenta. Számára a nemzet kulturális fogalom volt, lényege szerint nem országhoz-államhoz kötődött. A szociáldemokrata Willy Brandt kancellársága idején használta a „Kulturnation" szót, mint ami egybefogja az (akkor) két országban/államban - a nyugati Német 5 Thomas Mann, Schriften und Reden zur Literatur; Kunst und Philosophie. 2. kötet. Frankfurt/M: Fischer, 1968, 329. o. 46