Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6. szám - Kötter Tamás: Kiszavaztak, baby
tam, milyen nehéz betanulni előre a szövegeket, azután meg eljátszani, hogy csak úgy magadtól mondod. Az utcán gyakran felismertek. Volt, aki odajött hozzám, kezet fogott velem és gratulált. Sokan azt mondták, nekem kellett volna nyernem. Egyszer egy nő leköpött. Azt üvöltötte, hogy nem voltam korrekt a játékban. Megjelent rólam egy könyv, „Fefe, százhuszonöt nap" címmel. Ennyi időt töltöttem a játékban. Azt hiszem, úgy ötszáz és hatszáz darab között adtak el belőle, a maradékot a boltok visszaküldték a kiadónak. Ezután saját magam próbáltam az interneten eladni. Kevés sikerrel. Három dobozzal még most is megvan. A többit már kidobtam. Először úgy volt, hogy lesz egy saját beszélgetős műsorom, Be The One címmel. Később a csatornánál gasztro-beszélgetős műsorra módosították a tervet. Magyar celebekkel kellett volna bor- és ételkóstolókra járnom, és közben beszélgetni velük a magánéletükről. Végül egyikből sem lett semmi. A menedzserem akkor azt mondta, ne szívjam mellre, még sok lehetőség áll előttem. Ahhoz képest, hogy csak negyedik lettem, és a tévéműsorokból sem lett semmi, egész jól kerestem. Két hónap után elköltöztem anyámtól. Budán, a Római parton, egy új lakóparkban béreltem egy helyes kis lakást. A lakásomat a játék egyik szponzorcége, egy bútorstúdió rendezte be, olyan menő bútorokkal, amiket addig csak a videoklipekben láttam meg filmeken. A bútorok márkájáról még sosem hallottam. Néha feljöttek a haverjaim, meg csajok, akiket a bulikon és fellépéseken szedtem fel. Filmeket néztünk, közben ittunk, és sokszor betéptünk. A végén annyira készek voltunk a piától meg a kokaintól, hogy csak néztük a Dunát, a hajókat, és hallgattuk a hajók kürtjeit, meg a zenét, amit a klubokból a víz hozott felénk. Mindenféle baromságot üvöltöttünk az erkélyről a hajók felé, és közben úgy éreztem, hogy minden nagyon simán halad a jó irányba. Még a show alatt összejöttem egy Kitty nevű lánnyal. Kitty korán kiesett a játékból. Úgy tudom, azonnal visszament a palijához. Párszor találkoztam vele különböző műsorokban, de nem tartottuk a kapcsolatot. Később egy újságban láttam róla pár aktképet. Látszott, megcsináltatta a melleit. Akkor arra gondoltam, újra találkozhatnánk. Hátha kialakul megint valami köztünk. Küldtem neki pár sms-t. Másnap felhívott a pasija. Azt mondta, szétbassza a fejem, ha még egyszer bepróbálkozom. Jártam még a 2008-as nyár Miss Bikini versenyének második helyezettjével, egy fitneszedzővel és egy táncos lánnyal a White Angelből. Úgy fél évvel ezelőtt befejeződött a Való Világ következő szériája. Új arcok jelentek meg. A menedzserem szólt, készüljek fel, biztosan kevesebb fellépésem lesz miattuk. Azzal biztatott, hogy népszerű vagyok, talpon fogok maradni. Azt mondta, majd kitalál valamit. A fellépések akkor kezdtek el ritkulni. A kluboknak tavaszra búcsút mondtam, nyár végére az esküvőknek is. Menedzsert váltottam, de az sem segített. Végül falusi bálokon meg diszkókban léptem fel, általában részeg tinik előtt. Egy este három-négy faluban is. Nagyon untam, és utáltam az egészet, különösen az utazást. Úgy két hónapja szóltam az új menedzseremnek, hogy befejezem. Azt mondta, ő sem látja értelmét, hogy folytassam. Abban maradtunk, ha van valami lehetőség, szól. Azóta volt pár diszkós fellépésem, és a 35
