Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6. szám - Zelei Miklós: Két vidám fickó
A fáraóképű várakozik a járdaszegélyhez közelebb, figyeli a viszonylatot, jön-e már a rámpás 150-es. A kerekes szék és a feltartott mutatóujj jelentése: hívás. Anélkül is, hogy Újbuda nevét Bezethának fordítanánk. A járművezető kiszáll, a középső ajtóhoz igyekszik, a járdára nyitja a rámpát, megáll és vár. A barna kalapos, mokány képű rajtol elsőnek. Hátragurul, szinte a Lenke-ház vastag faláig, sötétből a világosba tekintve becélozza a rámpát, s mindkét kezét egyszerre használva, hatalmas lendülettel meghajtja a bal és a jobb oldali tárcsát. De mihelyt jár- és ülőművét lendületbe hozta, azonnal fékeznie kell, nehogy a fölfelé lejtő rámpán begurulva, arccal a busz belső oldalának ütközzön. A fáraóképű is beáll a starthelyre. Beméri a busz ajtajának bal és jobb szárnyát, majd mindkét karjának erőteljes mozdulatával megforgatja a tárcsákat, s kilő. Száll a kerekes szék, de pilótája elmérte a célt. A bal kerék lecsúszik a rámpáról, a busz és a járda széle közé szorul. A szék nagy lendülettel hátranyaklik, vészelhagyás. Az elszabadult erő, mint egy katapult, kiveti székéből a fáraóképűt. Hátrafelé ível a fáraóképű. Két karját a légellenállás növelése céljából nagy rutinnal maga mögé nyújtja, mintha csak kiengedné a futóműveket. Tenyérre érkezve csökkenti zuhanása erejét, majd könyökén csúszva megáll a hátán. Elröpült a laptoptáskája és elszállt a dobozos söre is. A fáraóképű a karjára támaszkodva ijedten körbepislog. A nézők térdéig ér a homloka. Keresi az elgurult fekete bársonykalapot, a fekete selyemszalaggal, és amint meglátja, mosolyog. A járművezető kiszabadítja a kerekes széket és odagurítja a fáraóképűhöz. Fölemeli őt, mint egy hátizsákot, és beleülteti kerekes székébe. Valaki hozza már a fekete bársonykalapot is, a fekete selyemszalaggal, és a fáraóképű fejébe nyomja. Másvalaki a laptoptáskát viszi oda. A dobozos sör is a helyére kerül, a fáraóképű a bal csípője mögé, a szék sarkába állítja, akkurát megütögeti, s elégedetten bólint. A fáraóképű újrakezdi a teljesítményflash-t. A közönség teljes csöndben kettéválva, széles utat nyit a busz és a Lenke-ház között. A fáraóképű a falhoz gurul, beáll, hátrahajlik, előredől, start! Sikeresen célba ér. De a művelet ezzel még nincs befejezve. A két kerekes széknek el kell férnie egymással szemben, a busz oldalával párhuzamosan úgy, hogy a két kerekesszékes az egyik kezével kapaszkodhasson. A fáraóképű benavigál a helyére, a mokány képű, barna kalapossal szemben elhelyezkedik, s bal kezével megmarkolja az ablak alatt húzódó csőkorlátot. A járművezető eközben a helyére csukja a rámpát, s visszaül a volán mögé. A két fickó vidáman mosolyog, s mihelyt indul a busz, kacagni kezdenek. Teli szájjal, egyik kezükkel kapaszkodva, a másikkal kerekes széküket csapkodva hahotáznak. Az utasok, a Dobok egy hátast című testművészeti bemutató, performance közönsége, a másik tekintetét kerülve, néma csöndben gondolkodik a művészek személyére, fizikai képességeik komplex kiaknázására épült előadáson. A két performer önfeledten kacag. Végigkacagják az utat, a megállókat, egészen az őrmezei városközpontig, ahol megint megáll velünk a busz. Kacagását nagy nehezen legyűrve, a barna kalapos szólít meg mindenkit, kocsi! Szóljanak a sofőrnek, kocsi! Majd legördülnek, és a paneltornyok között elvész a nyomuk. 15
