Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Füzi László: Megérkezés : IV. rész
11. Hogyan őrződnek meg a lokális társadalmak? A történetírás nem mindenható, nem az egykor volt életet írja le, még akkor sem, ha mindaz, ami valamikor megtörtént, része a történelemnek, hanem azt, amit a megtörtént dolgokból a maga eszközeivel képes megragadni, s amit szeretne megragadni. A Kecskemét-jelenséget, azt, hogy ez az alapvetően mezőgazdasági-tanyás térség központját jelentő város miképpen lett meghatározó jelentőségű kultúrával bíró várossá, még nem írta le senki. Ez részben az én vereségem is. Ajánlottam témaként szociológusoknak, szerkesztőknek, újságíróknak, javasoltam, hogy egy magnó társaságában üljenek le a meghatározó szereplőkkel, s mondassák el velük mindazt, aminek a részesei voltak, aztán pedig motívumkörönként „vágják össze" az elhangzottakat. Ha ezt megtenné valaki, akkor látszana a hagyományosan befogadó jellegű helyi társadalom szerepe, látszana, hogy a politikának, hatalomnak milyen szerepe volt a történtek alakításában, s az is, hogy az egyes alkotók, műhelyek milyen módon alkalmazkodtak a hagyományhoz. 12. Ezerkilencszáznyolcvankettőben kerültünk Kecskemétre, szinte az utolsó pillanatban ahhoz, hogy láthassam, hogyan születik meg a város kulturális közössége. Értelemszerűen nem ismerhettem a két világháború közötti Kecskemét irodalmának kulcsszereplőit, Tóth Lászlót és Sántha Györgyöt, nem ismerhettem az itteni tér egyetemes mértékkel mérhető, nagy mágikus realista festőjét, Tóth Menyhértet, de azok, akikkel szinte napi kapcsolatba kerültem, Szekér Endre, Buda Ferenc, Benes József, vagy éppen a Tóth Menyhértről alapvető portrékat készítő Bahget Iskander, sokat beszéltek nekem róluk. Nem voltam ott a különböző műhelyek születésekor sem, ám később valamennyivel kapcsolatba kerültem. Tóth László (1895-1964) újságíró, nyomdász, sakk-szakíró. A harmincas években a Részvény Nyomda igazgatója, ahogy Orosz László írja, irodalomtörténeti jelentőségű tette volt az, ahogy Németh László folyóiratát, a Tanúi Kecskeméthez kapcsolta, a lapot itt nyomtatták, a Tóth László igazgatása alatt álló nyomdában készült a Válasz című lap is, s a két világháború közötti magyar irodalom számos fontos könyve. A front átvonulása után, 1944-ben Kecskemét polgármestere lett, aztán a Katona József Társaság elnöke, a népi írókat ő és Sántha György kapcsolta Kecskeméthez, Németh László többször vendégeskedett Tóth Lászlóéknál, Vásárhelyre kerülése idején felmerült az a terv is, hogy Kecskeméten telepszik le. Sántha György (1888-1974), költő, tanár, a harmincas években a Katona József Társaság alelnöke. 1935-ben jelent meg a népi mozgalomhoz köthető verseskötete, Arany homokon nomád felhők alatt címmel, a Naphívás című kötetét 1978-ban jelentette meg a Katona József Társaság. 25
