Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 4. szám - Háy János - Lovasi András: A kéz
SZOBAFŐNÖK: HARMADIKOS: HARMADIKOS 2: NEGYEDIKES: SZOBAFŐNÖK: NEGYEDIKES 2: SZOBAFŐNÖK: Mondom, hogy elég! Jól van, bazmeg, csak most jöttünk épp bele! Nagyon szar ilyenkor abbahagyni. Basszál még neki oda egyet! Mondom, elég! Bontsátok ki! Túl hamar vége lett, még nem is könyörgött! Bontsátok ki! (Kibontják) SZOBAFŐNÖK: HARMADIKOS: NEGYEDIKES: DÁVID: HARMADIKOS 2.: DÁVID: NEGYEDIKES: Lehetsz a szolgám. Egy közülük. Látod, nem szól semmit. Túl korán elengedtük! Hallgat, mer ilyen kis pöcsfej, bazmeg, téeszelnök a faterja. Nem az. Láttuk rajta, hogy az. Nem. Csak bogyósgyümölcs-kertész. Mi a fasz? Mi az, hogy... (Dávid elindul kifelé) NEGYEDIKES: DÁVID: NEGYEDIKES: SZOBAFŐNÖK: HARMADIKOS: NEGYEDIKES: HARMADIKOS: NEGYEDIKES: HARMADIKOS: NEGYEDIKES: HARMADIKOS: NEGYEDIKES: HARMADIKOS: NEGYEDIKES: HARMADIKOS: NEGYEDIKES: Hová mész? Álljál már meg! Kérdeztem valamit! Hová mész? Vécére. Álljál már meg! Hallod, még beszélek. Hagyjad! Nehogy idehugyozzon. Az nem lenne jó, ha összehugyozná magát. Felnyalatnám vele. Az azért már... Az Indira Gandhi mindennap megitta. Azt nem hiszem. De, mert azt mondta neki az orvos, hogy egészséges. A húgy? Az. És használt? Nem. Hogyhogy? Mire használt volna, addigra lelőtték. 14. jelenet (A vécében, Dávid egy kagyló mellett kuporog) (Dal: itt kéne a magár amar adottságról valami, nincs senki, csak a vécékagyló, meg a húgyos ülőke, meg a büdös szag, kurvára egyedül tud lenni itt az ember, meg még a köny- nyei is, a szemétől a szájáig valami sós folyik, és ő meg birkózik az ízzel) DÁVID: Csöndben horkol mellettem egy cső Ami viszi a vért, ami belőlem jött elő A vért, a szart a taknyos zsebkendőket 25
