Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 4. szám - Háy János - Lovasi András: A kéz
A konyha felől tudja fene Verítékszag, sárszag, porszag Meg a fokhagymaszag rettenete Itt az élet mind bűzzel jár Csak a temetőben jók a szagok Odamegyek, ha tehetem Szívom a virágillatot Bolyongok a sírok között Szellőztetem a szívemet A bukszusbokrok bólogatnak Kicsit mint a Margitsziget Bolyongok a sírok között Szellőztetem a szívemet A bukszusbokrok bólogatnak Olyan mint a Margitsziget Itt az élet mind bűzzel jár Csak a temetőben jók a szagok Odamegyek, ha tehetem Szívom a virágillatot Bolyongok a sírok között Szellőztetem a szívemet A bukszusbokrok bólogatnak Olyan mint a Margitsziget ZENETANÁRNŐ: Mért ilyen a falu, mért ilyen büdösek még a gyerekek is? DÁVID: De tanárnő, én tényleg... ZENETANÁRNŐ: Nem bírom! Takarodj haza, mindegyik takarodjon haza, és mondd meg a szüleidnek, hogy nem tudlak tanítani, mert fokhagymaszagban nem lehet zenét tanítani. DÁVID: De tanárnő, én egész délután gyakoroltam és most... ZENETANÁRNŐ: Nem hangszer való a kezetekbe, hanem kapanyél! Olyan a kezetek, hogy csak az, mert olyan kezeket örököltetek, meg fokhagymaszagot. Kapálás közben nem számít, hogy milyen szagotok van, ott mindegy, mert elfújja a szél, de itt nem. 2. jelenet (Udvar, Anya éppen a tyúkokat eteti, a gyerek érkezik) (Zene: az udvar hangjai, állatok, nyikorgások színezik a kicsit melankolikus megáll- azidőzenét) 7
