Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 3. szám - Sümegi György: "A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném"
Kassák leírja azt is, hogyan készülnek „Szent István megünneplésére", augusztus 20-ára a városban: „Este a kocsmák tele vannak ünneplőkkel, öreg, elaszott férfiakkal, kövéredő anyámasszonyokkal és életrevaló, vérmes és nyugtalan menyecskékkel." Régebben az életerős férfiak jártak kocsmába, most, a háború idején az életerős asszonyok, mert „a férfiakat azóta nagy csordákban kihajtották a harcmezőkre, ők most ott dicséretesen ölhetik és ölethetik egymást, az asszonyok pedig itthon maradtak, és nincs fölöttük Isten, aki vigyázna rájuk. /.../ Valósággal betyárokká lettek ezek a menyecskék. Elkeseredett szegénylegényekké lettek, s azt remélik, hogy ezen az éjszakán jobbra vagy balra eldűl a sorsuk." Kassák az elkeseredett s elvadult asszonyok és az orosz hadifoglyok sorsának összekapcsolásával jellegzetesre kontúrozza a háború teremtette állapotot: „Ez a háború tükörképe itthon, testben és lélekben."12 Kassáknak az orosz hadifoglyok iránti szolidaritása, helyzetük bemutatásának disztingváltsága, embertestvérként való ábrázolásuk egybehangzik A Tett nemzetközi száma fő törekvésével, azzal a lényeges fölismeréssel, hogy a háborúban egymás ellen taszított emberek is testvérek, ezért „öleljük most össze sorsunkkal megvert sorsosainkat, akik szintén emberek, ártatlanok és kulturáltak". Kassák a művésztelepen dolgozó, az önéletrajzában bemutatott „a közepesség előnyeit élvező szakmabeliekről''13 14 szigorú, a saját világához igazított, művészet- történetileg hiteles ítéletet fogalmazott Az izmusok történetében: „Az itt dolgozó művészek nagyobb része közepes tehetség volt, a társadalmi problémák meg egyiküket sem érdekelték különösebben. Képeket vagy képecskéket festettek, és holmi kiváltságos lényekhez méltón szerettek volna élni. Ez a törekvés csak Iványi Grünwald Bélának, a telep igazgatójának és Kandó Lászlónak hozta meg a kellő eredményt. A többiek szegények és mellőzöttek voltak, mint mi, a művészetben »bolondok«, a társadalom rendetlen rendje ellen lázongok. Uitzon kívül Perlrott Csaba Vilmos, Gräber Médi és Galimberti Lanow Mária rokonszenvezett a modern törekvésekkel. Perlrott Csabán még rajta voltak a kubizmus párizsi jegyei, ugyanígy az orosz származású Galimbertinéu is áttörte az akadémizmus szabvány kereteit, Gráber Médiben is élt a többet, jobbat akarás vágya, de még csak a továbbvezető út kezdetén botladozott. ”15 Ebben a visszamenőleges művésztelepi széttekintésben mintha megértőbb, elfogadóbb lenne Kassák a többiek, az önéletrajzában még erős iróniával bemutatott képzőművészek iránt is. Kecskeméti képzőművész ismerősei közül - természetesen Uitzon kívül - talán egyedül Galimberti Lanow Mária ott fogant műveit, kubisztikus megformálású csendéletét és egy hasonló formarendű portrét (talán Gráber Margit) közölte.16 A kecskeméti telephez (is) kapcsolódó képzőművészek nagyobb részét (Dobrovics 12 Kassák 1966.995-1003. Kassák Egy ember életének kecskeméti részleteit lásd még: Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep dokumentumai (1909-1919). L'Harmattan, Bp., 2009.314-321. Ezentúl: Sümegi 2009. 13 Kassák 1972.162. 14 Kassák nem emlékszik pontosan, mert Galimberti Sándomé Lanow Mária cseh származású, leánykori neve: Maria Provázková. 15 Kassák 1972.196. 16 A Tett, 1916. szeptember 20., 17. szám. Lásd még: Sümegi 2009. 405., 406. 86
