Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 2. szám - A csillagórákból könyv született : Herczeg Jánossal beszélget Staar Gyula
- Mert benne van a mi történelmünk is, és Arany János is, aki így írt: „Valahányszor idegen népköltészet egy-egy régi maradványa kerül a kezembe, mindig elborultan kérdem magamtól: volt-e nekünk valaha ős eredeti eposzunk?" A fejezet első része boncolgatja, hogy Magyarországon miért maradtunk el egy-két évszázaddal az udvari, lovagi kultúra kialakulásában, hogy aztán már ne is nagyon legyen értelme azt kibontani. Azért nincs nekünk magyar nyelven leírt hőseposzunk. Máig áthallik a tanulság, hogy a „rablólovagok" világában nincs meg a kultúrát érlelő mecenatúra. Majd három beszélgetésben a nagy ének merőben különböző szellemiségű részeit követjük. A harmadik itt játszódik a Duna völgyében és a végjáték valahol Pannóniában, Attila szállásterületén. A Nibelung-ének hun vonatkozású részét Arany János beépítette a Buda halála eposzába. Nem szeretném itt kivonatolni az évszázadokig érlelt ősi pogány legendák és korhű, keresztény elemek összegyúrásából keletkezett kalandos történetet, pár szóban elmesélni a nibelungok végzetét, el lehet olvasni a könyvben. De jellemző, és a beszélgetéseink feldolgozásakor vettem észre, hogy az eposz egyik fontos szereplője furcsa módon kimaradt! A tömörítésre törekedve mindig félretoltuk, kicsi volt a hírértéke. O az az ember, aki nem vétett senkinek, nem törekedett gazdagságra, dicsőségre...- Kiről beszélsz?- A kötelességtudó és szolgálatkész osztrák Rüdiger őrgrófról. O az, aki rábírja az özvegy Krimhildát, legyen Attila felesége, később pöchlarni kastélyában vendégeli a hun királyi udvarba utazó nibelungokat, és vállalja, hogy elkíséri őket, fel sem merül benne, hogy leszámolás készülődik, amelynek ő, Etele hűbérese, Krimhildának tett esküje alapján résztvevője és áldozata kell, hogy legyen. Rüdiger gróf története példázza, hogy az érdekek harcában mire vezet a jó szándékú, önzetlen tettrekészség. Róla szól az „elmaradt esszé". Az összeállításakor vettem észre, hogy Szerb Antalnak is kedvence. Az eposz ismeretlen leírójáról jegyzi meg: „ A szerző művének írása közben bizonyára akkor érezte jól magát, amikor a burgundi királyok Riidigernek, az osztrák főúrnak nyájas, csaknem polgáriasán meghitt kastélyában vendégeskedtek." A XX. század kegyetlensége aztán felülmúlta a nibelungokét.- Könyvedben több fejezet beszélgetése a természettudomány történetét világítja meg.- A második fejezet témaköre a biológia, a vérkör izgalmas felfedezése, ebben Harvey és Descartes párhuzamos működése, körítve a kor téveszméivel. Elképesztő, milyen találékony az emberi elme, és mennyi zsákutcát kellett bejárnia egy mai evidenciáért. Laci hatalmas mennyiségű háttéranyagot gyűjtött, bőven volt mivel kiegészítenem az esszépárt. Ehhez lazán kapcsolódik az anatómia, valamint Tulp doktor révén a harmadik fejezet: Az ember a valóság tárgya. Fülep Lajos domináns idézeteivel azonban inkább művészetfilozófiáról szól, arról, hogyan hatottak Descartes eszméi Hollandiában, miként befolyásolta a kartéziánus realizmus Rembrandtot, a holland festészetet - avagy megfordítva. Testhezálló feladat volt számomra képanyagot gyűjteni ehhez a Laci és Fülep szellemétől tündöklő fejezethez, és jegyzetekkel kiegészíteni. A fejezetek képei színesben is megtekinthetők az interneten: http://www.typotex.hu/konyv/csillagorak- Nem csak ez a fejezet van gyönyörűen illusztrálva. Festőlelked kitárulkozása a fejezetek gazdag és értő illusztrálása. „Az égi hírnök visszfénye" Galilei-fejezet is egy szép képpel indul.- A római Santa Maria Maggiore-templom oldalkápolnájának Szűz Mária-képét Laci hozta a beszélgetéshez. Lodovico Cigoli, Galilei barátja festette 1612-ben, és Máriája olyan Holdon áll, amilyent Galilei festett az előző évben, kráterekkel a felszínén, a Földről visszavert „hamuszürke fénnyel" az árnyékos felén. Laci innen indított, majd következett az Égi hírnök, a Sidereus Nuncius ismertetése, és annak hatásai. Közben emléket 92
