Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 2. szám - Kabdebó Lóránt: "Kitalálja az életet" : Szabó Magda emlékezése (Bécs, 2000. október 24. és 27. között)

idejéből.2 Azért van a Trieszti úton, mert onnan indultak és oda érkeztek vissza a szentföldi zarándokok. A Spienerin, tehát a fonónő elengedte a férjét Jeruzsálembe, de ő maga ott maradt az úton, utánanézett és elkezdett fonni, és aztán elkezdett gombolyítani. Végezte ezeket az ősrégi mozdulatokat, és a legenda szerint ott is halt meg, a férje egyébként elesett a Szentföldön. Megtudta a halálhírt, de nem moccant el, hanem még ezután is várta vissza a halottat. Nagyon megható történet. Mi meg akkor a fiatal barátságoknak abban a szent szakaszában éltünk, amikor mindenki mindenkiért meg akart halni, a barátaiért elsősorban. És mindenki más nemzetnek volt a gyereke, és olyan reális volt az, hogy elmegy valamelyik lovag a Szentföldre, és nem érjük meg a háború végét. A háború akkor már úgy érződött, mint karácsonykor a fenyőtűnek az illata. Persze azonnal mindenki összebeszélt, hogy megyünk és megkeressük a Spinnerint. Éjszaka mindenki kiszökött a szobájából, és elmentünk a lehetetlen helyre. Máig sem értem, hogy bírtuk a távolságot. Valamelyik fiú szervezte meg, Jirzsi, a lengyel. Egyszerre csak ott álltunk ennél az emlékműnél. Előbb vagy utóbb háború lesz úgyis, de aztán majd találkozunk. És megfogadtuk, itt fogunk találkozni. Nagyon hosszú időbe telt, ameddig egyszer, amikor már foglalkoztam Bécs várostörténetével, mert nagyon érdekelt, hogy mibe szerettem én bele ilyen határig, olvasom, hogy ez tulajdonképpen az ősi kivégzőhely volt. Ide hozta ki a kivégzésre várókat a hóhér. Hogy miért állították, a halottak szellemének az engesztelésére, vagy egyáltalán a nyilvános kivégzés borzalmának az enyhítésére, vagy a halottak emlékére, vagy a halottak bűneinek az eltörlésére. Ez bizonytalan, de ezért állították ezt a Krisztus szenvedését ábrázoló, tulajdonképpen egy nagy monstranciát utánzó szobrot. Hosszú ideig gondolkoztam, hogy a Für Elise-nek az lesz a címe, hogy a Spinnerin, de nálunk a fonónő akusztikusán nagyon nem jól hangzik. Nem tudom, érzed-e? Az asszony, aki fon. Aztán rájöttem, hogy nem is jó. És nem is arról szól. A Für Elise arról szól, hogyan képzik a lipicaiakat.

KL: És miért lett Für Elisel

SZM: Mert amikor a háború kitörése előtt utoljára mentem elbúcsúzni a várostól, és ott álltam a téren, nagyon későn, megint kiszöktem, és megint végigjöttem azon a végtelenül hosszú Währingeren, mert az utcától is búcsúztam, minden háztól külön elbúcsúztam. Akkor augusztus 30-án nagyon meleg nap volt, az ablakok nyitva, a rádiók szóltak, akkor még nem volt televízió, és ez volt az utolsó, amit hallottam még. Potyogott a könnyem és búcsúztam magamtól, mert biztos meg fogok halni ebben a háborúban, és akiket szerettem, azok is meg fognak halni. És közben hallom a Für Elise-t, és akkor arra gondoltam, hogy ez a leitmotiv, ez a szelíd és biztató és enyelgő dallam mennyire nem illik ehhez a hangulathoz. Mindahhoz, ami most ránk következik. Mi most belépünk abba a háborúba, amit én egyszer már átéltem a születésemkor, legalábbis az utórezgését. '17-ben még folyt a háború, rettenetes ütközetek voltak. Különösen véres volt a '17-es év, amikor én születtem. De nem hittem volna, hogy újra szembetalálkozom vele. Tudtam, hogy jön a háború,

2 Az Ember Mária készítette Bécs útikönyv a következőt írja: „Spinnerin am Kreuz (Triester Strasse 52.). A Wienerberg magaslatán áll a város legrégibb gótikus emlékműve. A Stephansdom építője, Flans Puchsbaum keze munkája ez a 16 m magas kőoszloprendszer, amely voltaképpen szentségtartóra emlékeztet. 1450 táján készült. Baldachinjai alatt későbbi, barokk szobrászati munkák Krisztus megkorbácsolását, töviskoszorúzását, az »Ecce homo«-jelenetet, valamint a keresztre feszítést ábrázolják." (319. oldal). A Wikipédia alapján kiegészíthetjük: az első szobrot 1375-ben állították itt, ezt 1446-ban rombolták le, 1452-ben helyreállították, ez 1606-ban megsérült, 1624-ben állították helyre. E két pusztítást Hunyadi Jánossal és Bocskai Istvánnal hozzák kapcsolatba. Az 1683-as török ostrom után 1709-ben állították helyre. Jelenleg egy másolata áll a helyszínen, mert az eredetit múzeumba szállították a környezeti ártalom elől megvédendő. Szabó Magda utánzatnak tartja a szobrot, eredetéről ott is vitatkoztunk, az Ember Mária szövegével szemben saját verziójához ragaszkodott. A történetet, amelyet nekem elmondott, mint Maréze igazgatónő elbeszélését az általam közölt könyvrészletben írta meg.

63