Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 12. szám - Lengyel András: Az "elgondolhatatlan kiméra" : Az első magyar újságírósztrájk és Cholnoky Viktor
Lengyel András Az „elgondolhatatlan kiírtéra" Az első magyar újságírósztrájk és Cholnoky Viktor „Nagyszerű két nap volt, a Pesti Napló történetébe örökké felírandó két nap." (Cholnoky Viktor) 1 Élete utolsó éveiben, 1910 és 1912 közt Cholnoky Viktor (1868—1912) a Pesti Napló munkatársa, úgynevezett cikkírója volt. Nem csak e lapba dolgozott persze ekkor. Legtöbb - jelzett - írása változatlanul A Hétben jelent meg, s novellái és más művei, alkalmilag, máshol is nyomdafestékhez jutottak. De - ahogy Krúdy írta róla - „a legfinomabb magyar elme napi tűzifává való felfűrészelése" (Krúdy 1957: 29.) olyan mindennapi elfoglaltsága volt, amelytől, anyagi okokból, élete végéig nem szabadulhatott. Nagyon leromlott állapotban, súlyos betegen is meg kellett maradnia a napi újságírás robotjában. A „véletlenek" (vagy inkább a magyar sajtóviszonyok alakulástörténete) úgy hozták, hogy pályája történetének erre a végső időszakára esett az első, modem kori magyar újságírósztrájk is, amelyben, mint a Pesti Napló munkatársa, maga Cholnoky is részt vett. Ez a sztrájk, amelyről - egy-egy utalás tanulsága szerint - tud ugyan a kutatás, de az egész történet mégis máig földolgozatlan, több szempontból is figyelmet érdemel. Az, hogy Cholnoky, aki mindennek elmondható, de bérharcos szakszervezeti aktivistának még véletlenül sem, részt vett ebben az akcióban, önmagában is érdekes, s közelebbi szemrevételezést igényel. De a sztrájknak a Cholnoky-életrajztól függetlenül is megvan a jelentősége. Ez az esemény a modem magyar újságírás történetének kevésbé ismert vonatkozásaiba enged bepillantani, s a szakmai szervezkedés esélyeinek és problémáinak fölfedése közben megmutatja a sajtótörténet talán leginkább neuralgikus pontjának, a tulajdonos és a bérmunkát végző újságíró viszonyának fölöttébb ellentmondásos természetét. Cholnoky aktív szerepvállalása pedig - mint látni fogjuk - gondolkodásmódjának megértéséhez visz közelebb. 2 A sztrájkra visszaemlékező kortársak, az emlékezés szükségképpeni korlátái között, már maguk is rögzítettek néhány lényeges dolgot. Lengyel Géza, aki részese volt a sztrájknak, Magyar újságmágnások című kései könyvében (1963) röviden erre a történetre is kitér. „Az első és hosszú ideig egyetlen újságírósztrájk a Pesti Naplónál tört ki 1911-ben. A mun28
