Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 11. szám - Kamarás István Ojd: Egy regény négy vagy öt, vagy még több élete : (Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művének befogadásvizsgálata)

mel humán szakosok. 6 százalékuk úgy gondolta, hogy a név több személyiséget takar, 4-4 százalékuk előkelő származásra, a négy évszakra, híres zeneszerzőre asszociált.

Többen (72%) válaszoltak a „Hogyan értelmezi Ambrusa szerepét?" kérdésre. Legtöbbjük szerint Ambrusa a (hű, jó, igaz) barát megtestesítője. 11 százalékuk (valamennyien humán szakosok) szerint Viotti segítője, 6-6 százalékuk szerint Viotti lelkiismerete és vitapartnere, 4 százalékuk szerint útmutató. Előfordult még ezenkívül: Szent Ambrus, Bulgakov Mestere, apafigura, énje része, filozófus, Igazi férfi, az igazság, kutató, „lapuló útmutató", lelki szemetesláda, rezonőr, tanár.

Kicsivel kevesebben (64%) válaszoltak a „Hogyan értelmezi Rousseau és Viotti kapcsolatát?" kérdésre. Legtöbben (28%) a mester és tanítvány dimenzióban helyezték el ezt a kapcsolatot. Többen (15%) (kétszerte nagyobb arányban férfiak, mint nők) homoerotikus kapcsolatnak értelmezik, 4 százalék Viotti patrónusát látja Rousseau-ban. Ezenkívül még egy-egy esetben szerepeltek: felületes és filozofikus, felszínes és szenvedélyes, taszító, harmonikus, mély barátság, természetszeretet, egyszerre racionális és intim, Rousseau viszonzatlanul szerelmes Viottiba.

A „Hogyan értelmezi az ötödik évszakot, mely ugyanúgy ősz, mint a negyedik?" kérdésre a kérdezettek 60 százaléka válaszolt. A legnagyobb arányú (30%) értelmezés az elmúlás, a halál időszaka volt, szinte kizárólag humán szakosoké. A kérdezettek 8-8 százaléka (zömmel reál szakosok) a túlvilággal és a megoldással értelmezte, 4-4 százalék pedig ilyeténképpen: ráébredés a dolgok lényegére, megvilágosodás és átlépés a képzelgésből a valós halálba. Egy-egy esetben előfordult még: alternatív világ, ciklus megszakadása, öregség, tavaszféle ősz a megújulás ígéretével, új esély, végső küzdelem, Viotti angyallá magasztosulása.

Sor került három szövegrészlet értelmeztetésére is.

A paradicsom az, amikor elfelejtett a múlt? Ezt mondja?

— Meglehet, Viotti, meglehet.

— S lehet, hogy a pokol ilyesmi?

— Attól tartok, hogy igen, Viotti.

— Hiszen akkor egyszerre vagyok a pokolban és a paradicsomban. A hely, ahonnan indulok és ahová érkezem, ugyanaz lenne?

— Talán. S maga lesz közben más.

— Ez akarjam ?

— Nekem erre nincs válaszom."

A kérdezettek 23 százaléka vállalkozott Viotti és Ambrusa fenti párbeszédrészletének értelmezésére, legnagyobb arányban (11%) a humán szakos nők és a reál szakos férfiak. A két leggyakoribb magyarázat egyike az volt, hogy egyik sem jobb a másiknál (11%), a másik meg az, hogy mi magunk hozzuk létre mindkettőt.18 Mindkettő zömmel humán szakosok és nők értelmezései. Ezt követte az örök körforgás, valamint az az értelmezés (8%), mely szerint földi életünkben néha a paradicsomban, néha pokolban érezzük magunkat, de mindkettő az élet része. Humán szakosok értelmezése. 6-6 százalékkal következett az az értelmezés, mely szerint „nem az érkezés és az indulás fontos, hanem ami közte történik, azt pedig az indulás és az érkezés határozza meg" és az, hogy a pokol és a paradicsom ugyanaz. 4-4 százalékkal szerepeltek a következők: a lét bizonytalansága; az a hely, ahonnan jövünk, vagy ahová tartunk; az emberi élet jó és rossz váltakozása, mindkettőt meg kell tapasztalni; „...többéletű, mint minden férfi ezen a Földön, aki nem képes oda fölemelni s a boldogságban megtartani egy nőt, mi több, erre nem is törekszik, lévén elégséges számára, ha egyedül boldog, ha elég hosszú a délután. S ez a napszak Közép-Európában örökké az."

18 Vagyis mi tartunk valamit pokolnak vagy mennyországnak.

118