Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Kamarás István Ojd: Egy regény négy vagy öt, vagy még több élete : (Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művének befogadásvizsgálata)
körében volt az átlagosnál nagyobb, a „fárasztott", a „megzavart" és a „csalódást okozott" pedig ebben a csoportban a legalacsonyabb arányú. A legkedvezőbb hatást a humán szakosokra gyakorolta a mű, ugyanis körükben 35 és 25 százalék volt az általuk választott pozitív és negatív hatáselemek aránya, ezzel szemben 16 és 60 volt a reál szakosok körében. A férfi-nő arányt ismerve ebből már következik az, hogy a nők körében jóval pozitívabb hatást gyakorolt ez a mű (42-31%), mint a férfiak (21-45%) körében. Mindezek után nem okozhatott meglepetést, hogy a „Megtudott-e valami újat a világról?" A kérdésre válaszolók és nem válaszolók együttes aránya 76 százalék, a „Van-e valami, amit a regény elolvasása után másképpen lát, mint azelőtt?" kérdés esetében pedig 66% volt. Az előbbi kérdésre pozitív választ adók közül legtöbben (12%) a papír- gyártást említették, néhányan pedig (4-4%) a regény helyszíneiül szolgáló városokat, a karácsonyfa-állítás történetét, a gesztenyéből készült ragasztót, a könyvek nagy hatását és általában művelődéstörténeti vonatkozásokat említették. Amit egyesek másképpen látnak: Veszprém (2 fő), a szerelem, a szerelmes versek, pokoljárás, levelezés, „kapcsolataim mélysége", „még az életben foglalkozni kell azzal, akit szeretünk" „nem kifizetődő titkos életet élni", „felesleges olyan embert űznünk, aki sosem volt a miénk" (1-1 fő). A „Mely mozzanatok ragadták meg Önt leginkább ebből a regényből?" kérdésre 92 százalék volt a válaszolók aránya, ebből 13 százalék egyetlen ilyent sem tudott megemlíteni. A legtöbb érdemi válasz (21%) Viottival kapcsolatos. Külön is megemlítik Rousseau-val való kapcsolatát, szerelmét, repülését. 17 százalékot tesznek ki az Alice-hez kapcsolható mozzanatok, elsősorban a Viotti után elszántan nyomozó Alice. 6-6 százalékban fordul elő a levélírás, a regény befejezése és a levélírásra tanító Rousseau, 4 százalékban Viotti és Ambrusa kapcsolata. A szokásosnál többet, 16 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik nem találtak egyetlen megragadó regényfigurát sem. Legtöbben Alice-t (52 %), jóval kevesebben Viottit (18%), Ambrusát (16%) és Rousseau-t (6%) érezték megragadó figurának. Alice-t jóval nagyobb arányban a nők, Viottit jóval nagyobb arányban a férfiak. A kérdezettek 66 százaléka nem talált ellenszenves figutát a regényben. Legtöbben Vitottit (15%) és Rousseau-t (13%) látták ilyennek. Értelmezés Valamit elárul egy műalkotás-értelmezésből, hogy „mire vesszük", milyen műfaji kategóriába soroljuk. „A sokféle regény közül milyen fajta regénynek érzi a Viotti négy vagy öt életé-t?" kérdésben már kizár néhány olvasmánytípust, például az esszét. Annak ellenére, hogy a kérdésben a „regény" megnevezés szerepelt, a műfajjal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi a nemmel és nem tudómmal válaszadók 30 százalékot kitevő hányada. Legtöbben filozofikus regénynek13 (28%) tartották, 15-15 százalékuk életrajzi és romantikus regénynek14, 10 százalékuk elvont, 8-8 százalékuk lélektani15 és szerelmes, 5-5 százalékuk enciklopédikus, modem és szerelmes regénynek. Előfordult még az önismereti, a történelmi, a realista, a romantikátlan, az elmélkedő, a kortárs, az útkereső, az esszékből álló és a rendhagyó regény. 13 A nők nagyobb arányban, mint a férfiak. 14 Mindkettőt humán szakosok. 15 Humán szakosok. 116
