Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Balázs Géza: Ismeretlen nyelvi tájak
Vagyis szabadon magyarul: néhány szem cukor, Luka községből, származó kávéba, lehet még... Persze lehet, hogy ez is csak népetimológia, jelen esetben német. Hiszen a kiszámolóban található kávé is lehet népetimológia, csak magyar. A lényeg: hogy értelmetlen szövegeink mögött egykori értelem rejlik. 4. Talán nem tévedek, ha azt gondolom, még a mai magyar nyelvben is nagyon sok régiség, sőt feltáratlan érték lappang. Az „ismeretlen nyelvi tájak" fölfedezését tehát az antropológiai nyelvészet (az etnolingvisztika) végzi (vö. Balázs-Takács 2009). Az utóbbi években a szólás- és közmondás-magyarázatokon túl nyomába eredtünk a különféle írásantropológiai jelenségeknek (firkálások, följegyzések, különösen szöveges tetoválások), a magyar iskolai-didaktikai hagyományból származó memoverseknek (bevéső, memoriter verseknek), a káromkodásoknak, a titkos nyelveknek (más terminológiával: madárnyelvnek; pl. Balázs 2008), a gyermekijesztőknek, az idegennyelv-utánzóknak, az álmok (univerzalisztikus) „nyelvének", s a nyelv mélyebb, grammatikai rétegeibe szállva a kicsinyítés antropológiájának, illetve a magyar nyelvben lappangó, nagy jelentésmezőket, szócsaládokat alkotó gyökrendszernek - a Czuczor-Fogarasi-szótár kritikus újraértékelése kapcsán (pl. 1. Czuczor—Fogarasi-emlékkonferencia, anyaga: Életünk 2011/3-4.). Természetesen még nem értünk az út végére. És soha nem is fogunk! Irodalom: Balázs Géza, 1983. Firkálások a gödöllői HÉV-en. ELTE-MTA NYTI, Budapest Balázs Géza, 1987. Sátorfirkálások. ELTE-MTA NYTI, Budapest Balázs Géza, 1994a. Úgy csinálták egy üveg pálinkáért! Magyar Nyelv, 463-5. Balázs Géza, 1994b. Kácsanyíkató, libanyomorító. Magyar Nyelv, 331-2. Balázs Géza, 2008. Titkos nyelvek - etnolingvisztikai univerzálék. Magyar Nyelv, CIV/2: 197-203. Balázs Géza-Takács Szilvia, 2009. Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe. Pauz-Westermann- Inter-PRAE.HU, Celldömölk-Budapest Bodrogi Tibor, 1957. A néprajzi terminológia kérdéséhez. Ethnographia, LXVIII. 1-55. Bornemisza Péter, 1977. Az ördögi kísirtetekről, avagy röttenetes utálatosságáról egy megfertez- tetett világnak. Magyar Helikon, Budapest Burány Béla dr. (gyűjtötte), 1988. Szomjas a vakló. 66 vajdasági magyar erotikus népmese. Képzőművészeti Kiadó, Budapest. Erdélyi Zsuzsanna, 1976. Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Második kiadás. Magvető Könyvkiadó, Budapest. Faragó József, Fábián Imre (közzéteszi), 1982. Bihari gyermekmondókák. Kriterion, Bukarest 85
