Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 11. szám - Balázs Géza: Ismeretlen nyelvi tájak

nekik maguknak nem lett gyerekük, hívnak nemzőtársat (Zeugunshelfer) feleségükhöz. A nemzőtárs mindig idegen, sohasem lehet rokon vagy koma, mert annak fölhánytorgat- ná akárki, hogy mire vállalkozott. Az is szükséges, hogy ez a fiatal idegen »szemtelen« legyen, mert akárki hívásra sem megy el. 1904-ből tudják az utolsó esetet, amikor B. S. elhívott egy »jó fiatalembert, hogy csináljon gyereket a feleséginek«. Ennél régebbről is emlegetnek két esetet, amikor a férj elhívta a kiszemelt fiatalembert a kocsmába, és fizetett neki pálinkát, hogy menjen el hozzájuk és csináljon gyereket a feleségének. Az így lett gyereknek háta mögött még felnőttkorában is megmondják, hogy »ezt is úgy csinyáták egy liter pálinkáér«, az apa háta mögött is azt suttogják »ennek a fiát is a Sz. Zs. csináta.«" (Fél 1944: 29.) Szólásunk egyébként beleillik abba a fogalmi körbe, amikor az újszülöttre, kisgyerekre tréfásan, illetve rosszmájúan azt mondják: Nagyon hasonlít a postásra; a haja olyan, mint a villanyszámlásé stb. Nyelvjárási környezetben ide tartozik ez a szólás: Neked is a szom­széd szegte be a füled! (Komárom környékén használják, s azt jelenti, hogy a szomszéd „besegített" a nemzésnél. Inkább felnőttek közötti tréfálkozás, hiszen a gyerek még nem érti meg, miről is van szó. Erre a szólásra sem találtam analógiát a már ismertetett köz­mondásgyűjteményekben.) Az (ezt is) úgy csinálták egy üveg pálinkáért szólás mélyén tehát egy ősi jogszokás él, a nemzőtársé. Persze lényeges különbség van a „besikerült", „besikeredett" gyerek és a „megtervezett", „megszervezett" gyerek között, hiszen az első esetben a férj kijátszásáról, míg a másodikban tudatos beleegyezéséről van szó. A nemzőtárs intézménye nem található meg a magyar jogi népszokások között. Úgy vélem, nem lehetett ismeretlen és annyira ritka jelenség, amennyire azt a Martoson leírt magyar adat tükrözi, hiszen a házastársi kapcsolat fenntartása, a család (gyerek) iránti igény régebben is sokkal szorosabb volt, és ma is az, s ezért ilyen „kényszermegoldásba" belementek a felek. A nemzőtárs intézménye ugyanis etnológiai, antropológiai szem­pontból több helyről is leírt, ám mindenütt hasonló, kényszerjellegű szokás, jelenség. Bodrogi Tibor is megemlíti. A házasságon kívüli szexuális kapcsolatok (pl. a promiszku- itás, a feleségcsere, a szexuális vendégbarátság) között tárgyalja a nemzőtárs jellemzőit. Meghatározása szerint a nemzőtárs: a házasság terméketlensége esetén a férj más férfi közreműködését veszi igénybe utódok nemzése végett. A nemzőtárs által nemzett gyer­mekek minden szempontból a férjhez tartoznak. Példa: Ka-u, Hawaii-szigetek, Polinézia. Bodrogi Tibor (1957: 50.) példát is hoz a hawaii nemzőtársra: „Egy bizonyos nő Hawaiiban férjhez ment és négy gyermeket szült, azonban mindegyiket holtan. A férj tanácsért felesé­ge nagyapjához fordult, aki... közölte vele, hogy felesége addig nem hoz élő gyermeket a világra, amíg egy másik férfitől nem kap hue-'e-t. A férj ezután tanácskozott anyjával, aki igen szeretett volna unokákat, és együtt kiagyaltak egy tervet, hogyan érhetnék el a kívánt célt. Volt egy bizonyos ember azon a vidéken, aki híres volt arról, hogy meghódított min­den nőt, akire csak vágyott. A férj ilyen vagy amolyan ürüggyel többször a házába küldte ezt a férfit olyankor, amikor felesége egyedül volt otthon, és a kívánt esemény megtörtént, anélkül, hogy a nő ezt akarta volna, tekintve, hogy ő nem tudott a tervről. Megmondta férjének, hogy mi történt, és az színleg közölte a férfivel, hogy a jövőben tartsa magát távol az asszonytól. A rendes időben azután az asszony egy fiút szült a hua-'e-től, és a gyermek élve született. Ez véget vetett a másik férfivel való viszonyának, de ezután igazi férjének két gyermeket is szült, akik élve jöttek a világra, pontosan úgy, ahogyan azt a kahuna megmondotta." A Martosról ötven évvel ezelőtt följegyzett, igen ritkán ma is hallható tréfálkozó, sértő szólás tehát egy széles körben elterjedt (kulturális antropológiai) szexuális magatartást rejt magában, a nemzőtársét. Fontos magatartásformáról, kényszer szülte szokásról, eljárásról 82

Next

/
Thumbnails
Contents