Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 11. szám - Markó Béla: Köz; Félálom; Erkély

térdig, hasig, hónaljig vagyunk szoborba zárva, és átérzi a nemzet, hogy ezer éve árva,

s a hősök köztünk vannak, de megfagyott az ágyék, koszorúz meghatottan, majd hazamegy a gyásznép,

kinéz a kő magából, s már vissza sose bújhat, ha áldás és galambszar csak mind-mind oda hullhat,

kinéz a hős a kőből, s kinéz a hősből Erdély, minden egyes talapzat egy-egy Júlia-erkély,

és mindegyiknek megvan ezernyi Rómeója, ki összegyűl, s szerelmét könnyhullatva lerója,

de úgy tűnik, nem értjük egymást, hiába nézzük,

Júlia minket bűvöl, pedig mi őt igézzük.

Marosvásárhely, 2012. június 3.