Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - Ménesi Gábor: Valaminek vége van : (Csiky Gergely : Buborékok)
és a dramaturg fejéből pattannak ki, ugyanis Mohácsi erősen épít a színészek aktív jelenlétére, ötleteire és improvizációira, s ily módon a szöveg a próbák közben folyamatosan módosul, számos ötlet beépül, míg nem kevés elvetésre kerül. A Solmay család feje, Ignác nyakig ül az adósságban, már a ház (ami egyébként felesége öröksége) sem az övék. De hát mit csináljon? Nem jött a kör bubi. A treff hatos jött. Van két fia, három lánya, és persze egy felesége, Szidónia, aki a szálakat mozgatja, uralkodik családján, mindenkire rákényszeríti akaratát. A Solmay-házban minden a látszatról szól, a házasság is. De semmiképpen sem a szeretetről, a kölcsönös tiszteletről és megbecsülésről. Az asszony meggyőződése szerint a „családi boldogságnak az az alapja, hogy a férj nejének minden kívánságát teljesíti". Ignác már megtört, belefáradt az örökös küzdelembe, tehetetlen, kénytelen meghunyászkodni felesége előtt, ellentmondani nem mer. Ahogy egy alkalommal ki is mondja: „Láttam mindezt, s nem mertem közbekiáltani, gyávaságból, lustaságból, nyugalmam szeretetéből." Mohácsiék néhány ponton igazítanak a Buborékok dramaturgiai felépítményén. Az eredeti darabban is világossá válik az első jelenetben, hogy Szidónia képmutató, pazarló életet él, erre neveli gyermekeit is. A kecskeméti előadás nyitóképe (a bálozó társaság és a köztük idegenként szerencsétlenül tébláboló Solmay) ugyancsak felvillantja a viszonyokat. Az egyik fiú, Róbert érkezése, beszámolója az újabb adósságról egyértelművé teszi, hogy a család a tönk szélén van. Jellemző, hogy Róbert ügye kapcsán a mama csak ennyit mond fellengzősen: „Ha adósságot csinált, ki kell fizetni - voilá." Mohácsi rendezésében a „buborék" szó is hamarabb hangzik el Solmay szájából - majd fiai is visszhangozzák mint az eredeti darabban, arra utalva, hogy mindaz, amiben élnek, hamarosan szétpukkan, semmivé válik. Szidónia azonban nem érzékeli a bajokat, Ignác az egyetlen, aki pontosan tisztában van a család tönkremenetelével, ám az utolsó pillanatig nem meri megmondani az asszonynak. Mondaná legszívesebben, de képtelen rá. Csiky Gergely két szobalányt szerepeltet darabjában, egyiküknek, Rellinek azonban csak az első jelenetben van villanásnyi szerepe, Betti, Rábayék szolgálója viszont valamivel többször jut szóhoz. Mohácsiék a két figurát összevonják, az utóbbi szerepét megnövelik, és nem hagyják ki azt a kézenfekvő lehetőséget sem, hogy a ház ura rendszeresen „abajgatja" a szobalányt, sőt, mint végül kiderül, nem csak ő, hiszen a fiúk is egy cipőben járnak apjukkal. Ám amikor a lány bejelenti, hogy terhes, kétség sem férhet ahhoz, ki lehet az apa. A család vidéki rokona, Morosán Demeter rendezi el aztán úgy a dolgokat, hogy a szobalányt Andrásnak, az inasnak kell feleségül vennie. Czeglédi Ákos Andrása nem mellesleg szolgai hódolatnál többet mutat a nagyságos asszony iránt. Trokán Nóra felszabadultnak tűnik a szobalány szerepében. Sokkal felszabadultabbnak, mint példának okáért az Átváltozásokban, előző nagyszínpadi bemutatójában, amelyben problémái adódtak Beatrix megformálásával, elmaradt ugyanis annak a folyamatnak a hiteles ábrázolása, melynek során eljut addig a pontig, hogy ráveszi Melchort vőlegénye meggyilkolására. A Buborékokban Trokán Bettije láthatóan sokat eltűrt kenyéradóitól, a szinte észrevétlen létezés közben felgyülemlett elfojtott érzelmek egyszer csak kitörnek. Kiss Jenő remek magánszámot csinál szerepéből Rábayék inasaként. Mohácsi azt is észreveszi, hogy Morosán alakja számos olyan lehetőséget tartogat, amely hozzátesz a darabhoz, éppen ezért több színnel és poénnal árnyalja a figurát, mint Csiky Gergely eredeti koncepciója. Sirkó László - aki az Átváltozások szanatóriumigazgatójaként is emlékezetes alakítást nyújtott - ezúttal is magára talál. Kellemetlenebbnek, tolakodóbbnak mutatja Demetert az eredetinél - példának okáért folyton fokhagymát rágcsál és pálinkát töltöget -, legalábbis a nagyságos asszonyt puszta jelenlétével is halálra idegesíti, amit Solmay kihasznál, és szívesen bosszantja vele feleségét. Fia, Tamás, Orth Péter alakításában meglehetősen hebehurgya kamasz, viszont tiszta, és ebben lényegesen különbözik a Solmay-házban nevelkedett fiataloktól. A fiatal házaspár, Rábay Miklós, nemzeti élővízügy-minisztériumi szaktanácsos és felesége, Solmay Szerafin (Csémy Balázs és Téby Zita) láthatóan nem tud mit kezdeni a (nyilván a mama hathatós közbenjárásával) kialakult családi állapottal. A két fiú, Béla és Róbert anyjuk „méltó" tanítványaként az élet örömeit helyezik előtérbe, isznak, mulatnak, nőznek szüntelen, teszik mindezt a szülők pénzéből, más céljuk nincs is. Róbert szerepét megnöveli Mohácsiék koncepciója, amennyiben a fiatalabb fiú többet van a színpadon. Pörögi Ádám megformálásában az aranyifjú megadóan hízeleg anyjának, láthatóan lubickol a Solmayné által megteremtett látszatvilágban. Sajnálatos, hogy a középső felvonásban egy kőoroszlán társaságában rohangáló Pörögi csaknem ugyanabban a modorban hozza a részeg figurát, mint néhány héttel korábban Az eltört korsó együgyű Ruprechtjét. A Bélát játszó Keresztény Tamás hangsúlyosan semmilyen szerepében. A lányok, Aranka (Decsi Edit) és Gizella (Krajcsi Nikolett) ugyancsak belesimulnak az öltözködés és az estélyek által behatárolt miliőbe. Csivitelésük csupán két téma körül forog, a szép ruhákról és a férfiakról társalognak. 106
