Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - D. Magyari Imre: A magyarországi cigány irodalom (hiánya) a reprezentatív irodalomtörténetekben
gánakfőbb horizontjai. Erre a fejleményre vall rá az a tény, hogy a poétikai beszédmód Németh Lászlótól, Illyéstől, Juhásztól vagy Dérytől örökölt mintái mind kevésbé bizonyulnak közlésképesnek, legalábbis abban az értelemben, hogy a velük való új irodalmi párbeszéd létesítésének lehetőségei már távolról sem emlékeztetnek a hatvanas-hetvenes évek fordulójánál megfigyelhető irányzatmozgás folyamataira. Míg például a hetvenes évek első felében Balázs József epikája vagy Bari Károly versei lényegében az irodalmi beszédmódok akkori erőviszonyainak köszönhették a túlértékelő fogadtatást, az évtized végére olyan kevés kisugárzó ereje maradt e hagyományosan prófétikus hangoltságú, érzelmies-patetikus kifejezésformáknak - valamint a bennük megnyilatkozó affirmativ művészi beállítódásnak -, hogy alig kínáltak már kapcsolódási pontokat a születőfélben levő új szemléleti tradíció számára." GINTLI TIBOR ÉS SCHEIN GÁBOR IRODALOMTÖRTÉNETE ■ Gintli Tibor és Schein Gábor eredetileg egy középiskolai tankönyvcsalád13 14 első két kötetét írták meg az első és második osztályosok számára. Gintliék később az elkészült részeket átdolgozva, kiegészítve megírták Az irodalom rövid történetétu, ami a világirodalmat és a magyar irodalmat is áttekinti. Előszava, bevezetése, sajnos, nincs ([a]z irodalom fogalma szerencsére felmerül, rögtön az elején), de keletkezése alapján feltételezhetjük, hogy szerzői középiskolás olvasókra is gondoltak. Cigány alkotókat nem említenek. Tárgyunk szempontjából is fontos azonban, hogy a második kötet A századközép irodalma című nagyfejezetében Az észak-amerikai irodalomról szólva a szerzők külön szólnak az Etnikai regényről (498-501. o.), s az utolsóban, Az 1970 utáni évtizedeket tárgyalva Az afrikai és indiai regényről (611-620. o.), hisz a cigány irodalom alkotásai sokban ezekhez hasonló helyzetűek, jellegűek. A SZEGEDY-MASZÁK-FÉLE IRODALOMTÖRTÉNETEK (!) ■ A Szegedy-Maszák Mihály irányításával készült A magyar irodalom történeteit15 alapvetően nem irodalom történet(ek)nek tekintem, hanem inkább kronologikus tanulmánygyűjteménynek. (Angyalosi Gergely ugyan nagyvonalúan így összegez kritikájában: „...mégiscsak irodalomtörténetről van szó. ...Ha valaki konkrét célok által vezérelve keres valamit, azt természetesen érheti csalódás. De esetleg talál valamilyen rokon problematikát, jelenséget, szereplőt, s ennek jóvoltából továbbléphet egy másik irodalomtörténethez. / Merthogy szükség lesz más jellegű, más típusú irodalomtörténetekre is..."16 Ilyen „más típusú" irodalomtörténet lett a Gintli-féle, amit alább említek, s ami természetesen nem teszi feleslegessé újabb irodalomtörténetek írását. Már készül is egy ilyen.) Tekintsük azonban bárminek a három vaskos kötetet: cigány alkotókról nincs bennük szó - és a bővebb, elektronikus változatban 17 sincs. GRENDEL LAJOS IRODALOMTÖRTÉNETE ■ Grendel Lajos szintén egyszemélyes, a tizenkilencedik század második feléig, a modernizmus kezdeteiig visszanyúló, s máig haladó szellemes, mély és agymozgató vállalkozása A modern magyar irodalom története.18 13 Gintli Tibor-Schein Gábor: Irodalom tankönyv 14-15 éveseknek; Irodalom tankönyv 15-16 éveseknek. Budapest, 1998, Korona. 14 Gintli Tibor-Schein Gábor: Az irodalom rövid története. 1-2. kötet. Pécs, 2003, 2007, Jelenkor. 15 Szegedy-Maszák Mihály (főszerk.): A magyar irodalom történetei. Budapest, 2007, Gondolat. 16 Angyalosi Gergely: Százharminchat kicsiny irodalomtörténet. In Angyalosi Gergely: A minta fordul egyet. Esszék, tanulmányok. Budapest, 2009, Kijárat. 210-211. o. 17 elte.hu/villanyspenot/index.php 18 Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. Pozsony, 2010, Kalligram. 95
