Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7-8. szám - Sági Norberta - Rigó Róbert: Az oral history lehetőségei az oktatásban
elképzelések, magyarázatok, előítéletek és érzések keverednek.14 Ettől a spontán, hétköznapi történelmi ismeretszerzéstől természetesen meg kell különböztetnünk az iskolai történelemtanulást, mely egy célirányos, tudatos és irányított folyamat. A történelmi témák alsó tagozaton való feldolgozása során tekintettel kell lennünk arra, hogy a célokat, tartalmakat és módszereket a gyermekek életkorának megfelelően válasz- szűk meg. Von Reeken15 szerint a következőkre kell tekintettel lennünk: ebben az életkorban (7-9 éveseknél) még hiányoznak azok a szociális tapasztalatok, melyek a jelenből egy elmúlt, másfajta kultúrába való perspektívaváltáshoz szükségesek lennének. S annak ellenére, hogy a gyerekek ebben az életkorban szerzett tapasztalatai is egyre gazdagabbak lesznek, még idegen számukra a felnőttek érzelmi világa, vagy akár a politikai, társadalmi, gazdasági folyamatok. Az absztrakt fogalmak és viszonyok ekkor még többnyire befo- gadhatatlanok a gyermek számára, viszont a történelemben sok mindent csak absztrakció által érthetünk meg. Ebben az életkorban a fogalomalkotás a látott és átélt tapasztalatokra támaszkodik - s mivel a „történelem" nem látható, fontos az, hogy megfelelő módszerekkel és a tartalmak megfelelő kiválasztásával próbáljuk meg azt befogadhatóvá tenni a gyerekek számára. A történelemtanítás miértjéről gondolkodva Knausz Imre a történelmi ismereteknek a közösségi identitás kialakulásában betöltött szerepére hívja fel a figyelmet: „Miért része a művelt beszédnek a történelemre való utalás, az emlékezés? A feleletet keresve először a közösségi identitásról kell elgondolkoznunk. Egyéni emlékeinken túl közösségi emlékeink is vannak, amelyek túlmutatnak létezésünk tér- és időbeli korlátain. Ezek legelemibb formája a családi legendárium. Kevés család tud meglenni a nagypapáról, dédanyáról, szerencsés esetben még távolabbi ősökről szóló emlékek időről időre történő felidézése nélkül. (...) Az emlékek felidézése a közösség - adott esetben a család - összetartozásának tudatát erősíti. Akinek fontos a családi emlékek összegyűjtése, felidézése, továbbadása, az valamilyen mértékben azonosul a családdal, és az is fontos neki, hogy a közösség a jövőben is fennmaradjon."16 Jelen tanulmányban - Knausz Imre imént idézett soraihoz kapcsolódva - az oral history általános iskolai alkalmazásáról és ennek tapasztalatairól szólunk. A módszert 3-8. osztályos gyerekeknek „adtuk a kezébe", akik a saját családjuk történetéről, a nagyszülők életútjáról készítettek interjúkat és foglalták azt össze egy fogalmazás formájában. Ezt megelőzően azonban szükségesnek tűnik áttekinteni, hogy az alsó tagozaton, ahol történelem tantárgy még nincs, hogyan jelennek meg a történelmi és társadalmi ismeretek. A Nemzeti Alaptantervben az egyes iskolai tantárgyak ún. műveltégi területekhez vannak rendelve, melyek átfogó igénnyel meghatározzák a tanítási tartalmakat és célokat. Alsó tagozaton az Ember és társadalom műveltségi terület témánkhoz szorosan kapcsolódó követelményeit, fejlesztési feladatait és témáit17 a következőkben foglalhatjuk össze. Egyrészt feladat, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, valamint hogy emberi magatartásformákat és élethelyzeteket figyeljenek meg. Fejleszteni kell a tanulók kritikai gondolkodását, feltevések megfogalmazását igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Gyakorolni kell a tanulókkal a cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerését, valamint önálló vélemény megfogalmazását eseményekről, jelenségekről és személyekről, érvek gyűjtését a saját vélemény alátámasztására. A kommunikációs képességek fejlesztése nyomán a gyerekek tudjanak 14 A „történelmi tudat" kialakulásáról és összetevőiről von Reeken ír részletesen. 15 Dietmar von Reeken: 24-25. 16 Knausz Imre 2001a: 12. 17 http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/archivum/ember-tarsadalom, 2011. március 13. 249