Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Sági Norberta - Rigó Róbert: Az oral history lehetőségei az oktatásban

szintjén, akárcsak közvetett módon is, kapcsolatba hozható lett volna az antiszemitizmussal. Ez pedig - annak ellenére, hogy csak felszínes kép a város társadalmának eme osztóvonaláról - okvetlen rávilágít arra, hogy a mindennapok során talán nem is volt olyan éles a zsidó, nem zsidó elkülönülés és elkülönítés, mint ahogy azt számos szakmunka sugallni igyekszik. (Ahogyan utaltunk már erre a Fahidi-interjú kapcsán is.) Ugyanakkor számolnunk kell azzal a másik valósággal is, amely arra figyelmeztet, hogy az olyan interjúalanyok emlékezete, akik a kérdéses időszakban még jobbára gyermekek voltak, csak sajátos szűrőn, a szülők közlésén, vagy éppen elhallgatásán keresztül szemlélhettek, tapasztalhattak meg ilyesféle kérdéseket. Erre figyelmeztet tehát Boros - a témával kapcsolatban tett - megjegyzése. „Nem emlékszem [semmiféle zsidóellenességre, de] nem nagyon kötöttek az orrunkra az öregek, mán a szülők, olyasmit. Mert olyankor húzódozók voltak az öregek. A szülők. Hogy a gyerekek ne tudjanak mindent meg. Nem úgy, mint most."

Végül a társadalomtörténettől némelyest távolabb eső, inkább a gazdaságtörténet vagy a történeti földrajz tárgykörébe tartozó kérdéssel zárjuk a mentális valóságban tett utunkat. Tudniillik az interjúk segítségével olyan rég elfeledett, érdektelen témák, mint a város-tanya közötti kapcsolat is új megvilágításba helyezhető. Vajon hogyan lendíthető túl a földrajz- és a szociológiatudomány közötti vita a történelmi tapasztalat segítségével? A szóban forgó vita az 1930-as évek végére, a 40-es évek elejére vezet vissza bennünket, amikor Erdei Ferenc s Mendöl Tibor között kialakult és megfogalmazódott az a nézeteltérés, hogy önálló település-e a tanya. Erdei - Mendöllel szemben - többnyire nem tekintette annak, csak egyes típusait, amelyek kapcsolata intenzív volt a várossal, függetlenül attól, hogy gazdasági vagy társadalmi (rokoni) kötelék állt-e fenn köztük.33 A kérdés eltérő megvilágításba helyezése olyan alapvető módszertani problémák megoldásához adhat kulcsot, hogy együtt, vagy inkább külön-külön kell-e kezelnünk egy nagy kiterjedésű tanyás város bel- és külterületi lakosságát a Horthy-korszakban. Az eredmény pedig - talán mondanunk sem kell - jelentős hatással lehet az elkövetkezendő városhierarchia- vizsgálatok kiindulópontjaira.

„Haláp Debrecenhez tartozott, de mi tanyasiaknak vallottuk magunkat [- hangsúlyozta Bodnár -], mert ott születtünk, ott nőttünk, ott iskoláztak bennünket, onnan jártunk nagy anyámékhoz. Abban az időben mindig jártunk be. Szinte naponként volt [vagy édesanyám, vagy egyik testvére] nagy anyáméknál. [Ha] valamelyiknek intéznivalója volt [a városban, akkor] mindig tudtuk, hogy na, nagyanyám ezt üzente. (...) így aztán az egyik család a másiknak [mert a testvérek tanyája közel volt egymáshoz] az üzenetét átadta, és így mindig tudtunk a városi nagyszülőkről, ők meg mirólunk. Anyámék [egyébként is rendszeresen] bejöttek a városba hetente, merthogy a fűszer elfogyott, ugye ott messzi volt a bolt. Ott a szomszédból vették át, ha paprika vagy só nem volt a lebbencslevesbe. Anyám többet jött a piacra, mint én [a legidősebb lány], mert ő tudta, hogy mi

33 Mendöl Tibor: Néhány szó az alföldi város kérdéséhez. Földrajzi Közlemények 67. évf. (1939. 3. sz.) 217-232., Uő: Egy könyv a magyar faluról. Földrajzi Közlemények 68. évf. (1940, 3. sz.) 204-208., uő: Megjegyzések Erdei Ferenc: A tanyás települések földrajzi szemlélete című cikkéhez. Földrajzi Közlemények 69. évf. (1941, 2. sz.) 113-115., Erdei Ferenc: A tanyás települések földrajzi szemlélete. Földrajzi Közlemények 69. évf. (1941. 2. sz.) 103-113. A vitáról lásd Tímár Lajos: A szociológia és a geográfia pörlekedésének egy lezáratlan fejezete. Erdei Ferenc és Mendöl Tibor vitája az alföldi tanyás településekről. Tér és Társadalom 2. évf. (1988. 2. sz.) 86-92., uő: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920-1944. (Mikrotörténelem 6.) Magvető, Bp., 1993. 49-51., uő: Erdei Ferenc és Mendöl Tibor vitái a magyar városról. Századok 129. évf. (1995, 3. sz.) 617-628., Szilágyi Zsolt: Erdei és Mendöl - a tanya. Agrártörténeti Szemle 45. évf. (2003, 3—4. sz.) 549-563., Bognár Bulcsú: Tanyapolitika és társadalomelmélet Erdei Ferenc 1940-es évek eleji munkásságában. Valóság 50. évf. (2007. 10. sz.) 68-86., uő: A tanyapolitika és a hajnal-i társadalomelmélet kettőssége Erdei Ferenc: Magyar tanyák című művében. Agrártörténeti Szemle 49. évf. (2008. 1-4. sz.) 277-294.

240