Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Tóth Eszter Zsófia: "Exnarkós körök beszélgetnek": Módszertani kísérlet egy találkozó többszempontú elemzésére

a dolgokat. És akkor kiment a Kukac haverom Bécsbe, és úgy volt, hogy megyek utána. Akkor már kaptam kék útlevelet. Bulgáriában voltam már, Lengyelországban voltam egy dzsessz- fesztiválon, Csehben voltunk sörözni, meg szétszívni magunkat. De a Laci barátom megtért, és azt mondta, mielőtt lepattansz, gyere el egyszer Budaörsre. És aznap, amikor lementem a gyülekezetbe, minden anyagom elfogyott, nem volt receptem, nem tudtam, kitől szerezzek, tudtam, hogy rosszul leszek. És akkor lementem, és már kezdtem rosszul lenni, már kezdődött így az elvonás. Mindegy, mondom, itt elüldögélek, és akkor majd lesz, ami lesz. És akkor egy csaj mondta: „először vagy itt? De jó, hogy itt vagy!" Persze, mondom magamban, marha jó, hogy itt foglalom a helyet. Próbáltam úgy ülni Budaörsön, minél közelebb az ajtóhoz, ha lefarolnék. És akkor elkezdődött a dicséret. Mintha egy koncerten lettem volna.

És akkor jött a tanítás, és akkor mondja a pásztor, a Sándor, hogy ne dohányozzatok, mert hogyha Istentől lenne a dohányzás, akkor egy kéményt rakott volna a fejetek helyére, és akkor nem menne a füst a szervezetbe, akkor lenne egy kivezető nyílás, és nem károsítaná a szervezetet, a testeteket, ami a Szentlélek temploma. Es jé, mondom, de jó hasonlat. És akkor mondja, hogy Isten el tudja venni a cigarettát, a dohányzást, tehát ezt a nikotinfüggőséget. És akkor én meg rögtön így bekeményedtem, hogy aha, de mi van a kábítószerrel? Akkor már nagyon rosszul voltam. És megszólalt, (...) hogy el tudja venni a kábítószert is. Azt mondja: „hányán voltatok itt kábítószeresek?" -és így emelkedtek fel a kezek. És én akkor láttam meg a D.-t, az A.-t, az F.-et. És akkor jött egy vágy, hogy én is szeretnék már, 12 éve anyagoztam, 12 és fél éve, túl voltam négy elvonón, egy inzulinsokkon, egy olyan életen - 25 éves voltam! -, amilyenen, és az volt bennem, hogy tök jó lenne, hogyha... Tehát ez a vágy, hogy én is, Istenem, én ezt szeretném. És akkor megtértem, elmondtam a befogadó imát. Gipszben volt a lábam. És akkor kérdezték, hogy ki akar vízkeresztséget? És akkor mondtam, hogy én. És elkezdtem alkudozni lent a pincében, hogy nem rakom le a gipszemet, jó? Miért, mikor veszik le? Mondom: a jövő héten. Akkor majd a jövő héten leszel megkeresztelve. Nem, én most. És akkor tudod, azzal a nagy hévvel, amit gyakorlatilag az anyagozásba is bele tudtam tenni, ugyanúgy beletettem ebbe a történetbe, és nem volt elvonásom. Megszűnt az elvonásom. Nekem ez volt a csoda. És akkor én nagyon jó keresztény voltam három és fél évig, elvégeztem rögtön a bibliaiskolát, elmentem házvezetőnőnek, fölvettek, rendeződött az életem. Viszont ahogy így hét éve rakom össze magam önismeret által, iszonyúan megnőtt az egóm. Tök sok pénzt kerestem, elkezdtem könyvet árulni (...) a Felszabadulás téren, és fülbevalókat is, amiket én csináltam. Akkoriban kerestem - képzeld el, '89-ben - 150 ezer forintot havonta. Most nem keresek annyit. Tök tisztességesen, érted? Nem loptam, nem kábítószereztem, fizettem az albérletemet, jártam a gyülekezetbe. Béreltem egy lakást egy idegenvezető lánnyal, egy szlovák lánnyal Budaörsön, de én már csak a Kígyó utcából öltözködtem, csak a Váci utcából, én nem vettem meg bármit. Két év telt el, és akkor én voltam a nagy izé a gyülekezetben, a nagy szolgáló testvérnő. És akkor jött bennem a kérdés: és akkor én soha többé nem anyagozhatok már? Es én akkor tudtam, hogy csak hátraszorítottam, hogy én még valamikor anyagozni fogok. És a húgom bemutatott egy srácnak, aki a Hungarokamionban dolgozott, tisztelte a szüleit, tudta, hol a helye a világban. Egy diszkós. Teljesen más az érdeklődési köre a könyvekben, a zenében, mindenben, de neki az, hogy tiszta keresztény lány voltam, nagyon vonzó volt. Ő lett az első férjem. És vele elkezdtük azt, hogy esténként megittunk egy pohár bort meg egy pohár pezsgőt. Majd egy üveg bor, egy üveg pezsgő kettőnknek. Karatefilmet néztünk, nem szerettem egyébiránt a karatefilmet, de akkor szerettem, mert a Gabi azt szerette.

Tehát ez az iszonyú megfelelés, ez a... (...) És akkor elkezdtem dugdosni a kétdekásokat. Elkezdtem fólíratni a gyógyszereket, és rövid időn belül megint elkezdtem anyagozni. És rövid időn belül a férjem is elvált tőlem, mert aztán kiderültek ezek a dolgok. Egyébként tök rendezett lett az élete, az iwiwen is ő jelölt be engem, tehát így nem lehet benne harag. Akkoriban teljesen kiborultam, Pesthidegkúton volt egy félig nyitott, félig zárt pszichiátriai kórház, vadászkas2 23