Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Kincses Károly: "Soha nem akartam innen elmenni, most se, és a jövőben sem. Amennyiben van jövő.": Reismann Marian (1911-1991)

Az utolsó stáció: halála

Hosszas betegeskedés után, de voltaképpen két nap alatt halt meg rákban, 1991. szeptember 28-án. A hivatalos kommüniké így hangzott: „80. életévében elhunyt V. Reismann Marian fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja. Speciális területe a portré- és gyermekfényképezés volt. Nyugdíjba vonulásáig több évtizeden át generációkat nevelt a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola fotó tagozatának tanáraként. Több önálló kiállítása volt, hét önálló kötete jelent meg. Kívánságára szűk családi körben, 1991. október 10-én temették el." Én pedig ezt jelentettem meg: V. Reismann Marian halálára. „Meghalt egy ember, akinek jóvoltából pontosabban tudjuk, mi több, látjuk, mi történt nálunk, Magyarországon az utolsó hatvan évben. Senki nem élhet örökké. De V. Reismann Marian halálával nem egyszerűen a sokat élt emberek egyike tért meg halottai közé, vele együtt halt egy kor utolsó előtti mohikánja is. Sajnáljuk az embert! És örüljünk annak a sok tízezernyi fotográfiának, melyet élete során készített, s amik segítenek eligazodni a minket körülvevő világban. Akik ismertük, sajnáljuk. Akik nem ismerték, sajnálhatják!" Most, húsz évvel később sem gondolom másként.

132