Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Sándor Iván: Lánc, lánc, eszterlánc: (regénynapló)

Kafka súlyos gondolatához hozzátehetünk egy, az övével nem ellentétes, de az övét talán kiegészítő gondolatot, megtartva azon ítéletét, miszerint annak oka, hogy Mózes számára nem nyílt meg az ígéret földjének kapuja, az volt, hogy az élete: emberi élet volt.

Vajon nem lehetett az okok közül egy másik az, hogy Mózes megértette az emberi élet folyamatosságát, szokásos idejét? Küzdelemből (Egyiptom) jött; folytatta a küzdelmet (negyven éven át a vándorlásban), megérezte, hogy az „ígéret földjére" való belépéssel a küzdelem az élet szokásos idejeként folytatódik. Sok jel utalt erre már a Kapu előtt: a belső harcok, a külső küzdelmek.

Mózesnek elege volt ezekből, mondhatnánk: jöjjön az új nemzedék.

Lánc, lánc...

Kiss Adám 1914. augusztus első napjaiban megérkezik a Szajna-partra.

A szörny lepillant a párkányról. Kitátja a száját.

Dunajcsik Mátyás és Nemes Z. Márió négykezes-esszét írt (Műút 2010. 5.) Sebald Szédület. Érzés című munkájának korszaktapintó-előrejelző képességéről. Idéznek egy napilaphírt 1913-ból: „...ebben az évben minden egyetlen pont felé haladt, ahol mindegy mi áron, de történnie kell valaminek, aminek következményei beláthatatlanok..."

Mondhatjuk-e 2011-ben, hogy nem halad minden egyetlen pont felé, ahol „mindegy, hogy mi áron", de a világhelyzet újabb örvénylésében mifelénk is történnie kell valaminek, aminek a súlyos következményei beláthatatlanok?

7