Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7-8. szám - Baumann Tímea: "még ha száz évig élnék, akkor se menne ki a fejemből": A malenkij robot elbeszélése egy életútinterjúban
Ha megvizsgáljuk az elhurcolást tematizáló írásokat, azt tapasztalhatjuk, mind a mai napig elsősorban történettudományi (helytörténeti, társadalomtörténeti, nemzetiségtörténeti) írások állnak rendelkezésünkre, melyek az akkori események történeti rekonstrukciójára vállalkoznak. A magyarországi németek elhurcolásával kapcsolatos művek közül a legkiemelkedőbbek Füzes Miklós tanulmányai, kötetei, aki aprólékos levéltári kutatómunka és oral history jellegű interjúk segítségével tárta fel az akkori eseményeket és az elhurcoltak sorsát.19 Füzes Miklós munkássága mellett még Zielbauer György kutatásait kell megemlítenünk, aki - bár elsősorban a kitelepítés témakörét kutatta - a magyarországi németek elhurcolása kapcsán szintén végzett tudományos kutatómunkát.20 A malenkij robot és a Gulag témájának legújabb történettudományos feldolgozása kapcsán pedig olyan történészek nevét kell megemlítenünk, mint Stark Tamás21, Krausz Tamás22, Bognár Zalán23 vagy Várdy Béla és Várdy Huszár Ágnes24, akik részletesen, tágabb politika- és társadalomtörténeti kontextusban elhelyezve tárgyalják a kérdést. A történettudományi irodalom mellett a témának egy kevésbé szaktudományos, inkább ismeretterjesztő jellegű bemutatását találhatjuk riport- és interjúkötetekben, illetve naplókban és emlékiratokban, melyek a túlélők visszaemlékezéseit közlik - általában mindennemű tudományos narratíva nélkül.25 Mindezek a felvonultatott szakirodalmak elsősorban a magyarországi németek elhurcolásának leírását, a történelmi tények felvonultatását adják. Mélyebb elemzés az újabb történeti szakirodalmakban történik - történeti, politikatörténeti, nemzetiségpolitikai aspektusokból. A leírások hangsúlyozott jelenléte azt mutatja, hogy még mindig feltáró jellegű kutatások folynak a témával kapcsolatban, hiszen a rendszerváltásig egyáltalán nem lehetett ezeket elvégezni, és így alapvető tényismeretek hiányában szenvedünk e témával kapcsolatban. Az interjúkötetek kapcsán is azt láthatjuk, hogy egyelőre még a közvetlen (tény)közlés szintjén mozognak, és mélyebb elemzéseket szinte egyáltalán nem végeztek a gyűjtött interjúanyagon. Ez alól egy üdítő kivételt jelent Küllős Imola etnográfus kötete26, aki a gyűjtött interjúk, kéziratok, versek, dalok nyomán a lágerfolklór részletes, etnográfi- ailag megalapozott leírását adja. Az ismeretszerzés, a tényinformációk összegyűjtése nyomán a tudományos kutatás elmélyítését jelenthetnék a hasonló értelmező jellegű írások a témával kapcsolatban. A kulturális emlékezet megkésettségét jelzi az is, hogy nyilvános megemlékezési szertartások is csak a rendszerváltás óta szerveződhettek Magyarországon a malenkij robottal kapcsolatban. A malenkij robotnak emléket állító köztéri szobrok, emlékművek többségében a kitelepítési emlékművekkel együtt, egy időben, igen gyakran egyetlen tematikaként, egyazon táblán jelentek meg.27 A kommunikáció tiltása, a kulturális emlékezeti aktusok hiánya és a történelmi tabu- sítás mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szovjet munkatáborokból visszatérő magyarországi németek magukba zárják tapasztalataikat és emlékeiket, vagy csak a legszűkebb 19 Füzes, 1990a; Füzes, 1990b; Füzes, 1990c; Füzes, 1994. 20 Zielbauer, 1990; Zielbauer, 1996. 21 Lásd például Stark, 2006. 22 Lásd például Krausz, 2001. 23 Bognár, 2001; Bognár, 2005a. 24 Lásd például Várdy-Várdy, 2007. 25 Lásd például Kormos, 1990; Szebeni 1991; Szebeni 1993. 26 Küllős, 2006. 27 Erről részletesebben lásd Boros, 2005. 53
