Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Horváth Sándor: Muszáj interjúzni?: Az oral history mint nyilvános és/vagy szakszerű történelem

népszerű, nyilvános történetébe, hogy 2005-ben még egy háborús videojáték egyik alakját (egy interjúkészítő katonát) is róla formázták.58

A hadtörténelemben végbement fordulat - amely John Keegan 1976-os könyvétől (The Face of Battle) számítható - az oral historyt beemelte a nyilvános hadtörténelemből a szakszerű hadtörténetírásba.59 Ezeknek a változásoknak a lényege, hogy a háborúk története nem csupán csapatmozgások és hadvezéri döntések leírása, hanem a korábban mellőzött elbeszélő források használatával a háborút megélt emberek tapasztalatai is éppúgy a történeti megismerés tárgyai lehetnek.60 Ennek nyomán a háborúkról szóló oral history a nemzetközi hadtörténet progresszív művelőinek eszközévé vált. Ebből a sorból is kiemelkedik Ronald Fraser spanyol polgárháborúról szóló, 1979-es úttörő munkája, amely részben a spanyol oral history születését is inspirálta.61

S hogy mik manapság az oral history legkedveltebb témái? A Nemzetközi Oral History Társaság 2010-es prágai konferenciáján - ahol több mint ötszáz előadó szerepelt - a következő témakörökben született a legtöbb előadás: „Az erőszak és a totalitárius rendszerek története, háború és trauma, száműzetés és migráció, a politikai részvétel tapasztalata, az oral history elmélete és módszerei, az oral history és a tömegmédia, vallások, kultúrák, zene, szóbeli hagyományok, a munkások világának tapasztalatai, emlékezet, társadalmi nemek (gender) identitásai és tapasztalatai, az oral history szervezete és archívumai, és az oral history oktatása."62

A magyar oral history témái és újabban módszerei alapján korántsem tűnik annyira provinciálisnak, mint a hazai társadalomtudományok jelentős része. Bár igaz, hogy sokáig csak halványan hasonlított arra a fogalom, amire Nyugaton használták63, manapság egyre inkább igazodni látszik a nemzetközi trendekhez, amire hazai fórumainak részleges hiánya is okot ad.64 A Kemény-iskolából érkező - zömében szociológusi műveltséggel rendelkező - oral historista számára a szegények, munkások és cigányok kutatásának hagyománya után úgy vált fontos témává 1956 „igaz története", ahogy Kelet-Európábán a totalitárius rendszerek története. Az 1956-os Intézet Oral History Archívuma intézményesítette 1956 és a megtorlás oral historyval történő kutatásának hagyományát. Bár az „emlékezeti fordulat" kezdetben nem sok nyomot hagyott az archívum kutatási tervein, a '68-as moz58 Spiller, Roger J.: S. L. A. Marshall and the Ratio of Fire. RUSI Journal 1988/tél. 63-71. Thomas, Evan: Fire Away. Exploding one of military history's more enduring myths. Newsweek 1997. december 12.; Brothers in Arms: Earned in Blood. Gearbox Software, 2005.

59 Keegan, John: A csata arca: a közkatonák háborúja: 1415-1976. Agincourt, Waterloo és a Somme. Debrecen, 2000 (eredetileg: Uő: The Face of Battle. London, 1976).

60 „A magyarországi hagyományos hadtörténetírás, amely ezer szállal kötődött a hadsereghez és a védelmi szférához, nem érezte érdekelve magát abban, hogy nyisson a társadalomtudományok felé. Igaz, megfelelő együttműködés híján többé-kevésbé a tudományos közélet perifériájára szorult, ám ennek kevés közvetlen negatív következményét érzékelte. E téren a rendszerváltás sem hozott lényeges változást" - írja Pollmann Ferenc: „Marcona" történelem: hadtörténetírás határon innen és túl. Korall 2008. november. 120-128.121. Ugyanebbe a problémakörbe tartozó írás: Gyáni Gábor: Az önreflexió hiányának bája és nyomorúsága. Hadtörténelmi Közlemények 2008/1.143-152.

61 Fraser, Ronald: Blood of Spain: the experience of Civil War, 1936-1939. London, 1979.

62 Bulletin of the International Oral History Association. Vol. 19:1, 2011. január, http://iohanet.org/ newsletter/numl9_l/readers.htm [2011. április 7.] Hasonló témák jelennek meg a talán két legrangosabb oral history-könyvsorozatban: Palgrave Studies in Oral History, The Oxford Oral History Series.

63 Kovács András: Szóról szóra. BUKSZ 1992/tavasz. 88-94.

64 Annak ellenére, hogy számos folyóiratnak jelent már meg oral history-száma (Múltunk 2005/4., Aetas 2007/2.), és több folyóiratban jelennek meg rendszeresen a témába vágó cikkek (Korall, Replika), külön folyóirata vagy rendszeres megjelenési tere nincs a magyar oral history-kutatásoknak.

32