Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 6. szám - Péter Márta: a legmélyebb; a másik part; csak állt; Gandan; lassul a kifelé; (ott); szélfútta; szépen; úgy
vége volt a vég mondattan igéje volt és igézet is meglehet ismertél rám ismertél ott közel a végtelen homokhoz a levegő száraz ragyogását október volt bent vajmécsek vonták magukhoz fix pontok a sötétben, ahol arcod volt a közép lassul a kifelé lassul a kifelé nem kell visszavonni szót tekintetet az út kint és bent között csupán idő (ami) látni enged és aztán csak a látás, nem sürget már semmi dolog, mert minden ott benned, a külső és belső, a csend közepe, a vagyság közép-léte hordozlak mint egy sámlit vagy tehát nem kell tenned érte (semmit) 38
/
