Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 6. szám - Tandori Dezső: "Egyáltalán" - és konyhája

Sokan nem értették meg. Öt embernek meséltem róla, 4 nem értette azonnal, a végén egyikük „még akkor se". Kérdés, J. A. „ebbe fog belehalni"-ja megegyáltalánozható-e. A halál-téma itt igen kényes.

S vajon mondható-e+:

Szerettem (szeretem) madárkáinkat.

Nem az, hogy madárkáinkat.

Nem az, hogy szeretem (szerettem).

Hanem egyáltalán.

Itt, úgy érzem, nem megy a dolog. írhatod-e: Szeretem kedvesem testét. Nem az, hogy „szeretem". Nem az, hogy kedvesem testét. Egyáltalán. - Hmmmmm... Én nem kockáztatnám meg. Egyelőre nem tartok ott, hogy az egyáltalán-megol- dást tipologizálni tudnám.

De van. Mi helyett? Van, ami helyett igen, van, ami helyett nem. Vagy csak én vagyok „szempontosabb" ember, mint amilyen író?

Cselezni az igazi írósággal nem szabad.

Tehát az egyáltalán-megoldással sem élhetek vissza.

Nem mondhatom:

De az én „egyáltalán"-om nem mese.

Nem akarnék semmit se mondani (írni) már.

Nem az, hogy nem akarnék.

Nem az, hogy semmit se.

Hanem egyáltalán.

(A „már" szócskára ki se tértünk, hohó!)

Ám...

...hagyjuk. Hozott is ajándékot, nem is alapon nem él meg az „egyáltalán"-om. Vagy tényleg nem akarnék már érintkezni, beszélni, írni, vagy ne mondjak olyat, ami ezt „menthetővé" teszi. Mert hogy hátha mégis akar ( ez a figura, ez az alak, ez az alakzat, ez a megnyilvánulási szerveződés, képlet). Ez a valaki lehet olyan valaki, hogy nem akar már közölni senkivel semmit, nem akar ilyen cikket se írni. Jó. Mentsége nem a kétértelműség. Mentsége az „egyáltalán..." Nem „úgy egyáltalán, tényleg nem akart semmit se mondani, senkivel se beszélni stb.", hanem...

Többről van szó. Ez mentsége. Van a világban (a lehetőségek összesében, egyetlenében) egy olyan variáció, hogy bárminek az igenlése, tagadása több önmagánál. Többről van szó. Leheletnyi állagról, állapotról, ahol a megnevezés pontatlan. Nem akarok érintkezni. De nem „nem akarok", nem „érintkezni", hanem valami EGYÁLTALÁN „van", ami több e részletezéseknél. Nem kell - nem is szabad! - kimondanom, mi ez az „EGYÁLTALÁN". Nyilván érthető. Érthető, de micsoda? Nem micsoda, hanem egyáltalán.

14