Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Halmai Tamás: Pannon zen: Juhász Attila: Eszkimószín
Jellegadó forma a központozatlan szabadvers: e művekben a hiány retorikája a hiányokkal szembesülő eszmélet kifejezője; s az asszociációs motívumrendszer nem mellékesen az olvasót is elmélyült játékra hívja. A másik szembetűnő sajátosság a keleti versalakzatok (haikuk, tankák) nagy száma. A torii (szent kapu Japánban) motívuma és Basó (a máig legismertebb japán költő) alakja is megerősíti ezt a kapcsolódást: Juhász a keleti tradíciók idegenségében-személytelenségé- ben érvényes lehetőségeket talál az európai szubjektum önértelmezésének megújítására. S egy harmadik alaki jellemzőre is érdemes fölfigyelnünk: gondolati költészettől szokatlan módon több helyütt anakreóni sorok fejlenek ki. E vonás a hagyományok tudatosításának jegyében áll - amely tudatosságról egyéb szöveghelyek is vallanak: az Antaiosz Yang mesternél a görög mitológiát olvassa egybe a keleti kultúrával; az Utórezgések soraiban - törmelékes vendégszöveg gyanánt - Pilinszky, Vörösmarty és Madách jelenik meg stb. (Meg kell jegyeznünk: szerencsére kortárs költészetünkben sem magára hagyott vállalkozás Juhász lírája. Takáts Gyula Csu Fu-versei - jóllehet a megbékélt lelkiség világának láttatják a pannon vidék mítosziassá rajzolt s zen derűvel áthatott közegét - alapjaikban közel állnak Juhász Attila vesződségesebb és zaklatottabb lírai dik- ciójához. Ahogy Bertók László és Fodor Ákos bölcselkedő haikui vagy Danyi Zoltán és Győrffy Ákos metafizikus természetlírája is nyelvi-szellemi rokonságot mutat jelen kötettel.) Két jellegzetességet látunk, amely Juhász Attila költészetét belülről fenyegeti. Az Eszkimószín esztétikáját ugyanis egyaránt megkísérti a közhelyesség és a kidolgozatlanság veszélye. Az öröknek vélt igazságok versnyelvi képviselete persze óhatatlanul használ föl mások által már számtalanszor fölhasznált képeket, jelzőket, didaktikus elemeket és poétikai megoldásokat. De mindezt többször mintha a formanyelvi feszesség hiánya tetézné. A nyílt és közvetlen beszédmodor erény, de nem a művi (művészi) megszólalás szintjein. Ott érzésünk szerint a szakszerűség nagyobb szigorára, a megmunkálás kíméletlenebb fegyelmére volna szükség. A győri lírikus kötete végső soron nem azért maradhat emlékezetes olvasmányunk, mert néhány kiemelkedő, nagy verssel lepne meg, avagy új paradigmát nyitna gondolkodásunk- ban-költészetünkben. Hatása inkább abból származik, hogy finoman szóló egészet alkot ez a bő száz vers; hogy a töredékes és a teljes között tájékozódó kreatúra létbeli állapotáról a személytelen alanyiság nyelvén, az elhivatottság következetes szólamaival és csöndjeivel ad számot: „Az számít végül, / hogy szót érts istennel az / egyetlen nyelven, / túl rajta, túl magadon - / teremts helyette-érte" (Az számít; 86.). (Kortárs Kiadó [„Kortárs vers''], Budapest, 2009) Halmai Tamás E számunkat nyomta és kötötte az AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem , . ® axel springers SziládY 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Tel.: +36 76 481 401; Fax: +36 76 481 204 E-mail: szilady@axelspringer.hu www.as-nyomda.hu;www.szilady.hu Folyóiratunk megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap nka Nemzeti Kulturális Alap támogatja. 112
