Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Szabó L. Imre: Móra regénye a regényről
gában szintén nem maga a valóság. Igaz ugyan, hogy Móra keretregényének is van valós alapja, tudniillik egy szegedi festő, Heller Ödön, meggyilkolása, de az író éppoly kevéssé törekszik ennek az eseménynek a tényszerű ábrázolására, ahogyan regénye főhőse sem az általa ismert tények, azaz a keretregény valóságának a dokumentálására vállalkozik a regényében. Móra célja ugyanis nem az, hogy egy valós esemény dokumentumregényét írja meg, hanem az, hogy egy regény megszületésének a regényét. Mindenekelőtt az jelzi, hogy a Négy apának egy leánya a regény regénye, hogy tárgyregényének minden eleme, beleértve a címét is, keretregénye tartalmát képezi. Ha Móra a keretregény címének megváltoztatása során a tárgyregény címét is megváltoztatta volna, akkor ez a keretregény tartalmát érintő változtatás lett volna. Egy másik értelemben a keretregény és a tárgyregény tartalmi összefüggéséről akkor beszélhetünk, ha a keretregényben ábrázolt valóság elemei a tárgyregényben is megjelennek. Erre példa, hogy a keretregény egyes szereplői, mint Pengáló Mári és Benkóczy, a tárgyregényben is szerepelnek: „Borzasztóan szerettem volna már egyedül maradni: a Pengáló Mári éppen most készül a kis Benkóczyhoz. Vagyis hogy a modell a csábító segédjegyzőhöz." Ez az esemény akár még a keretregény világában is megtörténhetne. Az idézetben a kettőspontot követő állítás kontextusa alapján megállapíthatjuk azonban, hogy azzal az elbeszélő, azaz a tárgyregény szerzője, a saját regényterve egy jelenetére utal. A „regény a regényben" szerkezet a Négy apának egy leánya időszerkezetére nézve is meghatározó: a kerettörténet menete a tárgyregény megírásának lépéseihez igazodik. A kerettörténet kezdetét és végét alapvetően a tárgyregény elkészítésének kezdete és vége határozza meg. Ennek megfelelően a kerettörténet azzal veszi kezdetét, hogy Varga Mártont egy kiadó regényírásra kéri fel. (Ennek szintén van valós alapja, amennyiben Móra regénye is kiadói felkérésre született.) Ezt követően a keretregény a tárgyregény témájának keresésével és megtalálásával folytatódik. A következő állomás a helyszíni adatgyűjtés és a mű elkészítése. Közben az író élete is zajlik: közte és a kerettörténet hősnője, Angyéla között szerelem szövődik. Ennek kiindulópontja szintén Varga Márton regénye. Ennek megbeszélése hozza össze Angyélával, aki azonban saját regényírói javaslataival, nemcsak a keretregény, hanem - szerepét némileg túllépve - a tárgyregény történetét is megpróbálja meghatározni. Végül az író életének nyitott kérdései is akkor oldódnak meg, amikor megoldja regénye befejezésének a problémáját. Regénye végére érve egyben a saját „regénye" is véget ér Angyélával. Jellemző módon a történet befejezését egy újabb „műalkotás" megszületése mozdítja elő. Varga Márton kijavítja a fűzfapoéta segédjegyző versét, s így tudtán kívül ahhoz is hozzásegíti, hogy a verssel elnyerje Angyéla szerelmét. Varga Márton pedig azzal vigasztalódhat, hogy Angyéla házasságának sikeréhez maga is hozzájárulhat, amennyiben jövendőbeli férjét, versének titkát ismerve, a jogi diploma megszerzésére sarkallhatja. A keretregény és a tárgyregény közötti legfontosabb összefüggést azonban a két regény cselekménye közötti párhuzamok jelentik. Olykor a keretregény egyes jelenetei is ezen alapulnak. Noha az egyes szereplők nem ugyanabban a viszonyban állnak egymással mindkét regényben, de a cselekményben hasonló szerepeket játszanak. Ahogy Varga Márton tájékoztatja Angyélát: „a Rudolf megszökik a Pengáló Márival, és a segédjegyző is meg fog szökni a hősnővel, és a városban esküsznek meg, feltűnés nélkül, sőt lopva mennek a templomba, csak az oldalajtón. - Megszökni? - meredt rám a szeme [Angyélának], ametiszt színűre ijedten. - Maga is azt mondja?" A történetnek ebben a jelenetében Angyéla azért lepődik meg, mert a Varga Márton regényében szereplő szöktetési történet megfelel annak, ahogy Benkóczy segédjegyzővel maguk is a szökésüket tervezik. Ezzel Móra regényében valóban az történik, amit Varga Márton mondott egyszer Angyélának: „az élet utánozza a regényeket." Jelen esetben a keretregény cselekménye utánozza a tárgyregény cselekményét. Ez azonban 63
