Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Sándor Iván: Lánc, lánc, eszterlánc: (regénynapló)

Bazsányi Sándor Nádas-monográfiájához olvassa a legújabb Nádas-esszéket. Megakad Robert Doisneau nevénél. Rákeres a neten. Megtalálja az 1912-ben született, 1994-ben meghalt híres francia fotós képeit. Ráismer közöttük a Követés borítóján látható szörnyre a Notre Dame emeleti párkányán. Átküldi a fotót.

Robert Doisneau nagyjából akkoriban exponál, amikor Julien Benda megírja híres írását az Európát fenyegető veszélyről, amihez nálunk mindenekelőtt Babits Mihály írása kapcsolódik. A fotósorozatban a másik legemlékezetesebb a Zenész esőben című. Fekete-fehér. Szajna-part. Az esőben egy, a rakpart kövére állított cselló. Mellette egy férfi. Ernyőt tart maga és a hangszer fölé. A háttérben egy festő állványa.

Mondhatni, a művészet hangzása, miközben (a másik fotón) a szörny harapásra tátja a száját.

Alulnézetből a térről a vízköpő alig látható. A fotós az emeleti párkányról oldalról, kissé felülről, közelről fényképezett. Ez a beállítása mitikussá növeli és látni engedi ugrásra kész alakja alatt a városvíziót.

Doisneau fotója nélkül Hrapka Tibor nem tervezhette volna meg a Követés borítóját. Bazsányi Sándor Nádas-olvasata nélkül nem ismerhettem volna meg a fotográfust. A Zenész esőbent sem.

A szörny figyeli a készülő regény első világháborús oldalain a Pont Saint- Michelen a huszártisztet is, aki a vezérkari paranccsal vágtat.

A Notre Dame-ot a tizenharmadik század óta többször kikezdte a történelem. Többször újjáépítették, kiegészítették. A vízköpők a tizenkilencedik század közepén kerültek a párkányra. Alkotójuk Viollet-le-Duc. Nem kis merészségre vall, hogy az áhítat otthonát szömyalakkal díszítette.

Nemcsak elismert szobrász volt, hadiépítményeket is tervezett. Munkáit az első világháborúban is alkalmazták a védelmi rendszerek kiépítésénél, a tereptárgyak elhelyezésénél.

A szobrász alkotta szörny másfél évszázada tátja a száját. Látta III. Napóleon vereségét 1871-ben. Tudja, hogy akkor, a németek sedani győzelme után alakult meg a Német Császárság. Képzeljük el: „megérti", hogy a sedani győzelem-vereség óta a németek és a franciák készülnek a revánsra. Az egyik azért, hogy biztosítsa Elzász-Lotaringia megszerzése után a határait. A másik azért, hogy visszaszerezze azt, amit elveszített. A szörny hallja 1914-ben a német bombák becsapódását Párizsra. Követi tekintetével a francia kormány menekülését a fővárosból, látja Hitler később hadseregének vonulását a Champs Elysées-n.

Figyeli az európai történelmet.

Az 1944-es budapesti csatáról szóló regénylapokra rápréselődik a harapásra készülő tátott száj, a hatalmas metszőfog.

Pillantása megegyezik azzal a törekvéssel, amelyben a történelem és a regényfikció a város Terét az Emberi Időbe helyezi.

4