Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Potozky László: Pörgő szilvák
Potozky László Pörgő szilvák Elsőknek érkeztek a gyülekezési helyre. Feri a járda szegélyére ült, Virág egy csapos kútnak támaszkodott. Mintha kísérteni akarná őket, zsebeikben egyszerre reccsent meg a csomagolópapír. Összeugrott a tekintetük, szavak nélkül viaskodtak. Nem egymással - a gyomrukkal. Kilátástalannak bizonyult az ellenállás, előkerültek az ebédre tartogatott Eudzséniák. Az első kekszet mindketten két harapásból eltemették, a másodikat kicsit tovább élvezték. Feri aprókat harapott, metszőfogaival épp csak megrepesztette a kekszet, majd fokozatosan csúsztatta hátra, mindenik fogával rágott rajta egy keveset. Virág más módszerrel dolgozott: szétválasztotta a kekszdarabokat, először a krémeset, majd az üresei majszolta el. Gombóccá gyűrték, és félredobták a néhai kekszek csomagolását. Ne is lássák, mit tettek, röpke élvezetük ára tízórányi éhkopp. Távoli vigasz még a délutáni fizetésosztás, melyet az e heti szilvaszedésért kapnak. Akkor majd falnak valamit, a maradék pénzt pedig bizonyisten, az utolsó zörgőig beosztják. Ezt a fogadalmat házasságuk eddigi másfél évének minden egyes hetén elismételték. Nyújtózkodó bakter vágott át a szemközti raktártelep udvarán. A ládaraktár mellé vizelt, közben a köddel küszködő napba hunyorgott. Előkerültek a rakodólegények is, az arcuk előtt gomolygó leheletet cigarettafüsttel sűrűsítették. A ládaraktárba mentek, ahonnan hamarosan fémes dobbanások hangzottak fel: hatosával egymásba csúsztatott és összekötözött ládákat pakoltak egy utánfutóra. Traktor farolt az utánfutó elé, hozzácsatolták, és már indult is széthordani a ládákat a környező szilvásokba. A raktártelep szomszédságában állt a bolt. A tulajdonos leakasztotta a lakatot a védőrácsról, villanyt gyújtott, kávét tett oda főni. Kisteherautó zörömbölte szét a csendet, ezzel érkeztek a környékről felfogadott napszámosok. Testületileg a bolthoz tódultak, néhányan közülük nem tudtak begyúródni a szűk helyiségbe, ők az alacsony kerítéssel körülvett udvarról kiabáltak be társaiknak, siessenek már, szarozni kint is lehet. Feri és Virág az udvar sarkában, egy betonasztalnál húzódtak meg. Bárhogy kutakodtak zsebeikben, csak egyetlen pohár kávé árát tudták összekuporgatni. Majd elosztják, elég lesz fél adag is fejenként. Helyette vehetnének valami kopogásra száradt, leárazott péksüteményt is, de annak semmiféle serkentő hatása nincsen, és nekik ma, a hét utolsó munkanapján szükségük van minden erejükre. Időközben bevásároltak a napszámosok, többen kimérős kekszet ropogtattak, egyikük pástétomot evett, csak úgy magára, kenyér nélkül, az ujjaival, másik háromnapos, légypiszokkal pöttyözött perecet 5
