Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 4. szám - Sümegi György: Gy. Szabó Béla Homokvilága körül

meg a bonyolultat, a természetnek különös, furcsa csodáját. Szúrós, tövises, szinte megfoghatatlanul riasztó, ám a belső szerkezete, növényi konstrukciója kivételesen gazdag, formai sokrétűségében lenyűgöző. S a maga bonyolultságában úgy teszi az alkotó a táj és annak jellegzetes részletei adekvát kifejezőjévé, hogy megemeli, lebegteti rajzain a szamárkenyeret más, egyéb motívumaival együtt. Művein így tud teremteni szabad asszociációs képegyütteseket, meglepő elemtársításokat. Indokoltan mondhatjuk rá, hogy szürrealisztikus és montázs-szerűen egybeszőtt autonóm képiséget fejlesztett ki. Bodor Miklós mindezzel az alkotói évtizedei (1951-2001) során folyamatosan gazdagodó képi kifejezésrendszerrel megalkotta a Duna-Tisza köze érvényes rajzi topográfiáját.6 Szánk és Bugac, a homok világának rajzi megrögzítésére Gy. Szabó Béla erdélyi képzőművész vállalkozott sikeresen az 1930-as évek második felében. Bizonyosan az sem véletlen, hogy Gy. Szabó Béla Homokvilágát először, méltó módon, Bodor Miklós mutatta be kiállításon és katalógusban 7 a Kiskunságban.

6 Szűcs Károly: Bodor Miklós grafikusművész. A Duna-Tisza köze művészi topográfiája. Szerk.: Szakái Aurél. Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2001.

7 Gy. Szabó Béla festőművész kiállítása. Katalógus. Kiskunmajsa, 1978. A katalógus közli az alkotó tulajdonában lévő, 1943-ban készült szanki olajképek (7 festmény), pasztellek (22 db) és egyéb művek (fametszetek, rajzok) listáját, összesen 102 tételt.

110