Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3. szám - Véghelyi Balázs: Isten filctolla: Bozók Ferenc: Rubinpirosat visz a nyárba

Verseinek többsége világi témájú, esszéiben markánsabban mutatkozik meg katolicizmusa. De, ahogy költészetéről szólva Szilágyi Márton fogalmazott: „a hétköznapi élet apró elemeiből kiindulva, a következetesen használt motívumrendszer révén kívánja megragadni az emberi életbe beleszövődött isteni rend elemeit." A hétköznapi élet szinte minden élő és élettelen eleme megihleti őt. Csak néhány rím: Aranyhal; Béka; Budapesti köd; Éjjel az egri strandon; Nyári színek; Versek az interneten... Régi szerelmek nyomai is föl-fölsejlenek néha.

Közös jellemzője verseinek a ritmus kiemelt szerepe. Bozók Ferencnek minden, a gyűjteményben szereplő költeménye időmértékes lüktetésű. A dactilusok a leggyakoribbak és legerőteljesebbek. Az erősen zenei hatású verssorok érvényesülni hagyják a tartalmat is. Az ókori civilizációk időmérté- kessége után a középkori keresztény lírában az ütemhangsúlyosság vált uralkodóvá, és a későbbi katolikus költőkre sem volt jellemző az időmértékes verselés. Formai szempontból tehát Bozók Ferenc szakít a keresztény irodalmi hagyománnyal. A Teremtés rendjét ő ebben a formában éli meg, a teremtett világ egységét így próbálja megőrizni.

Szokatlan szerkesztői megoldásokkal él ez a verseskötet. Költeményeit nem rendezi ciklusokba, de még tartalmi szempontokat sem vesz figyelembe a sorrendnél. A műcímek kezdőbetűjének ábécében elfoglalt helye alapján kerültek egymás mellé az alkotások. Szintén eredeti gondolat, hogy a tartalom- jegyzékben a cím mellett a megjelenési adatokat is feltünteti. A Rubinpirosat visz a nyárba darabjai a következő folyóiratokban láttak napvilágot: Agria, Ezredvég, Életünk, Forrás, Hitel, Kortárs, Lyukasára, Mozgó Világ, Polisz, Prae, Új Ember, Új Forrás, Vár, Zempléni Múzsa. Tekintélyes, kortárs irodalmunk szinte valamennyi irányzatát lefedő névsor. A világ egységét megéneklő versek után a tartalomjegyzékben az irodalom egységével szembesülünk. Egy igazi keresztény ember testvérének tekint mindenkit és otthon érzi magát mindenhol - ízlésbeli vagy politikai megkötések nélkül. Ellenségeskedés helyett mindenkor a békét keresi. Bozók Ferenc több helyütt is idézi Kassák Lajos és Pilinszky János beszélgetését az Új Ember 1962. február 18-ai számában. Ebben a 75 éves Kassák így fogalmazott: „Egy igaz katolikus és egy igaz szocialista író ezer kérdésben találkozhat, míg egy rossz katolikus és egy rossz szocialista író szükségszerűen ellenfelei egymásnak." Eddigi munkáinak fényében kijelenthetjük: Bozók Ferenc igaz katolikus és igaz író.

Egyetérthetünk az előszót jegyző Ködöböcz Gáborral is: „Borítékolható, hogy ez a valóban unikális versvilág sokakhoz utat talál, s a reménybeli olvasóban is fölkelti a személyes érintettség és érdekeltség élményét, a kreatúratudat derűt, harmóniát s csöppnyi öröklétet kigyöngyöző örök emberi vágyát."

(Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2010)

105