Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3. szám - Jász Attila: Kupolahéj; Majdnem
Kupolahéj Székely Andreának, akitől Ross King könyvét kaptam Pippo mester akkor már nem használt állványzatot a kupola megépítéséhez. És nem akarja megépíteni azt a sosem látott gépezetet sem, melyről álmatlan éjszakákon álmodozott. Legfőbb gondja az lett, kinek is építi valójában a firenzei dóm hatalmas és monumentális kupoláját. Mennyiben készül az emberi szem gyönyörködtetésére, hisz nem is láthatja, olyan messze van kívülről és belülről is. Mennyiben az isten számára, hogy lássa és gyönyörködjön az emberi leleményben, hogy mégsem volt minden teljesen hiába. És mennyire a távollátó angyalok számára festeti a kupolát? Aztán végül, köztes megoldásként a két kupolahéj közti szűk térbe lépcsőket épít. Fel lehessen jutni, látni, amit az angyalok csak. Érezni lehessen néhány pillanatra, milyen lehet istenként a világra nézni. Gyönyörű, de szédülés fog el. Gondolja Filippo, és megépíti minden idők legnagyobb, állványzat nélkül készített szédületes kupoláját.
