Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Pavlovits Miklós: Tisza táji piktúra - Szuromi Pál nézőpontjából
idő- és emberszemlélet minduntalan érzékenyen beleszól" - állapítja meg maga is, aktuálisan Deim Pál művészetéről írott vázlatos pályarajzában. Sokféle ugyanis természeténél fogva az általa kitüntetett képzőművészet arca: hagyományos és modem, figuratív és nonfiguratív mesterek, a magyar piktúra tradíciói és csoportosulásai, alkotó közösségek, táborok, műhelyek és művészi magányok. És az odahelyezett világ. Olyanformán, mint Az udvarhölgyek esetében ez kitetszik. Emez utóbbi szerves részeit bontja ki a jelen „képzőművészet történetiségének" - a jeles író-esztéta érzékeny világ- és kultúralátásának „hátterében". Mert ugyan „a festészet szférájában óhatatlanul átlényegülnek, megszelídülnek a hétköznapi tapasztalatok" - jegyzi meg Tóth Menyhért munkássága kapcsán. Ám mindez nem adhatna felmentést egyetlen kritikusnak sem akkor, ha nem olyan impozáns lexikális tudás birtokában írná műelemzéseit, mint teszi ezt Szuromi Pál. * A több mint hatvan esszét, tanulmányt és kritikát egybefűző kötet írásaiban markánsan kirajzolódik az ezredforduló alföldi művészetében rögzült ellentmondások sokasága: alkotói sokféleség, útkereső esztétika, manír és modor, ünnepelt közhely és értékelvű elhivatottság. Az ezredfordulós látleletekben jól tagolt tematikus-gondolati csoportosításban lapozhatok át az utóbbi bő évtized esztétikai közeseményekről született esszétudósítások. Jelezvén a szerző kétségeit is egyben: „A kultúra láncolatában talányosán változnak a kifejezési dimenziók."(\jdvözlény sötétség) - jelenti ki, hogy kétségünk ne legyen a jegyzetek írójának alapállásáról, érzékeny, ám objektív távolságtartásáról az ítéletalkotásban. Művészekről és szellemi köz-vélekedéseikről egyaránt. Alapos életrajzi háttérrajzolatok, biztos művészettörténeti tudás és mértéktartó elfogultság az alap, amelyen tolla nyomán megelevenednek az egyéni és csoportos tárlatok, köznapi szorongások, művészi, alkotói, szellemi bukfencek, tárgyiasult szépségek. És gyakorta az a közeg is, amelyek talaján az aktuális politika és az alkotók között kialakult hírnév, elismertség és pénzbeli támogatások, díjak viszonylata sejtődik föl. Árnyak és parazsak - amint a cím is jelzi. * Tudjuk, a festészet (is) olyan művészeti ág, amely sajátságos eszközeivel képes emelkedett csodálkozásunk kiváltására. S ennek lényege alig-alig leírható. Ám talán épp ezért tisztelhetjük a tollforgató esztétákat, akik erre sikeres kísérletet tesznek. Mint Szuromi Pál is. Nem mintha mindenben egyetértenénk Szeged és az Alföld módszeres művészeti elemzőjével. Azért is nehéz lenne ez, mert az olvasónak/jegyzetírónak nincs módja ellenőriznie a könyvben felvonultatott műalkotások többségét. Az elmúlt évtized tárlatai, hasonlóan a színházi előadásokhoz, eltűntek az időben. így a róluk fogalmazott elemzések is lényegében Szuromit jellemzik. De makacs gondolkodási kényszere, az ezredforduló magános esztétájának vívódása a klasszikus és modem vásznak, szobrok tartalmi és formai problémáival, alkotóival, minden tiszteletet megérdemel. Nem kevésbé elegáns esszéinek az utóbbi századváltás esztendeiben megélt tárgyi és szellemi világával való heroikus szembenézése. A jó háromszáz oldalas, szép kiállítású kötetben tematikus csoportosításban fonódnak egymásba a fejezetek: „Szürkülő szempárok, Képközeiben, Személyes világiások, Időtálló fórumok. Éz utóbbiban olvashatók az évtized táblakép-festészeti biennálékról, vásárhelyi és szegedi tárlatairól, kaposvári groteszk Hennáiéról megjelentetett nagyobb lélegzetű beszámolók. Szuromi ízlése részint az alföldi, szegedi kultúrában gyökerezik, részint pedig a művészet- történet jelentősebb példaképeinek életművében. Ezért szerkesztett kötetébe szívesen elemzett mesterei közül többeket: Rembrandt, Goya, Picasso, Moholy Nagy, illetve Tóth Menyhért, Kohán György, Schéner Mihály alkotják a sort. Vagy a közöttünk élő, személyes szimpátiák alanyai: Novák András, Kalmárné Horóczi Margit, Aranyi Sándor, Sejben Lajos és mások. 111
