Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Szerdahelyi Zoltán: Beszélgetések Hajnóczy Péterről Balázs Józseffel
- Folytatódott aztán ez a siker rákövetkező műve, a Fábián Bálint találkozása Istennel megjelenése után is?- Életem nagy hozadékinak tartom, hogy bár már eléggé leromlott állapotban, de még a betegségem előtti évben, 1981-ben eljutottam a róla készült filmmel Indiába. A film készítői ugyanis nem mentek el. Az indiai filmfesztiválon a fogadtatást már megelőlegezte, hogy előző évben a Magyarok nagydíjat kapott ott.4 Örömömre ez is díjat kapott.5 Ám ennél még többet jelentett számomra az a fantasztikus siker, amelyet a film a misztikus-metafizikus világra fogékony ottani közönség körében aratott. Igaz, a vetítés nemzetközi botrányba torkollott, ugyanis csak egy előadást terveztek, miközben öt előadásra való közönség gyűlt össze. A feszültséget még tovább gerjesztette, hogy nem engedték be a vidékről érkezetteket, miközben az új-delhi protekciósok mások helyét foglalták el. A kint rekedtek aztán megtámadták a mozit, amiből szabályos ostromállapot alakult ki. Megjelent az indiai kulturális miniszter, meg a magyar nagykövet is. Végül aznap kellett még egy vetítést tartani, amit aztán másnap megismételtek. Az indiai újságok óriási címmel számoltak be a botrányról - zárójelben jegyzem meg, hogy a hazai sajtóban ez csak kis hírként jött le. Örömömre összetalálkoztam Grigorij Csuhraj neves szovjet rendezővel, akinek szintén tetszett a film. Fábri filmjei amúgy is rendkívül népszerűek voltak Indiában. A Delhi Magyar Kultúra Házában6 tartott rendszeres magyar filmes vetítések is azt igazolták, hogy ő a legnépszerűbb magyar filmes Indiában. Irodalmi műveim filmes történetéhez hozzátartozik, hogy a két Fábri-film között a legelső munkámat, a Koportost is sikerült filmvászonra vinnünk 1979-ben, Gyarmathy Lívia rendezésében, magyar-nyugatnémet koprodukcióban, a ZDF tv-társaság segítségével.-Minek tulajdonítja a regényeiből készült filmeknek ezt a felfokozott fogadtatását ebben a távoli, s a miénkétől meglehetősen különböző kultúrájú országban?- Számukra ezek a filmek ugyanolyan távoli egzotikumot jelentettek, mint nekünk, ha egy indiai történetet látunk. Másfelől a Fábián Bálint találkozása Istennel vetítése során az istenkeresés történetében és problematikájában egy velük közös, hozzájuk közel álló helyzetet élhettek át.- Gondolom, e nemzetközi filmes sikerek pozitívan hatottak vissza könyveinek nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi fogadtatására is.- Igen, s e sikernek lett aztán a következménye, hogy a Fábián Bálint találkozása Istennel regényt több nyelvre lefordították. Megjelent minden szocialista országban, a Szovjetunió több köztársaságában, lefordították svéd, finn, török, német és még más nyelvre is. Hangsúlyoznám, hogy a kiválasztásban az is szerepet játszott, hogy ez magyar történet, lokális, idevaló - tehát magyar ügy. Mert például egy elidegenedéssel foglalkozó könyv nagyon jó lehet, akár nemzetközi értékítélet szerint is. Ám az már egyáltalán nem biztos, hogy érdekli is az embereket máshol, hiszen azt mondják: „Kérem, rendben van, de ilyet mi is tudunk!" A számos külföldi megjelenéshez annyiban a szerzői jogvédő hivatal is besegíthetett, hogy a kisregényért kevesebb jogdíjat számított fel a kiadónak, mint egy terjedelmesebb műért...- Az eddigiek alapján akár azt is mondhatnánk, hogy a hitelesen és színvonalasan megjelenített nemzeti tematika akár nemzetközi léptékű érdeklődést is kiválthat - de inkább maradjunk a mi belterjes, népies-urbánus világunknál. Imént visszautasította, hogy műveit bármelyik szekértábor 84
