Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Rex József: A Magyar-Jugoszláv Társaság története (1945. október - 1949 vége): Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta A. Sajti Enikő

erről tárgyalni.84 Ahogy megvolt a kapcsolat, dr. Gyöngyösi János külügyminiszter hívatott és közölte velem, hogy szeretné, ha a követségre helyezném át működési területemet, ott nagyobb szükség lesz rám a jövőben. Erről informáltam az MJT elnökségét, és miután az évi közgyűlés úgyis esedékes volt, így megállapodtunk az időpontban és más részletekben. Sajnos rám hárult a feladat az utódomról és az új vezetőségről gondoskodni.

Először is Rajkkal próbáltam erről beszélni, hisz ő volt kvázi az illetékes. Meglepetésemre Rajk ezt kikerülte és Révaihoz küldött. Révai kérdezte, kit javasolok a főtitkári posztra, hisz nem volt vitás, ez a lényeges pont. Haraszti Sándort85 javasoltam, aki ugyan az apám lehetett volna, de akkor jobb személyt nem láttam utódomnak. Haraszti is emigráns volt Jugóban, ismerte a helyzetet ott, jó neve volt stb. Ott és azonnal Révai felhívta Harasztit. Viszont Sándor bátyám nem volt egy „igen” ember, elutasította, mert ahogy nekem később mondta, nem akart még egy plusz ingyenmunkát a nyakába venni. Révai sem volt az, aki ilyet lenyelt volna, de az én cipőmbe dugta a munkát, utasítva, menjek Harasztihoz és beszéljem rá. Még emlékezett is, hogy Tildynét „lebeszéltem", dr. Moórt meg rábeszéltem a posztjukra. Napokig tárgyaltam (szó szerint) Harasztival, aki úgy egyezett bele, ha lesz valaki, aki végzi az „apró munkát", a sok adminisztratív teendőt, vagyis egy ún. ügyvezető titkárt, egy fizetett személyzetet. Ha nem is 100%-os meggyőződéssel, de Csuka Zoltánt javasoltam. Ennek aztán egy „anyagi" része keletkezett, ami nem a fizetés volt. És ez mind

1946. december elején zajlott, ami csak egy újabb bizonyítéka az előző oldalakon leírtakra, ami az MJT székházát illeti.

Én és mások is néztünk egy székház, ill. egy megfelelőbb helyiség után már régóta. Voltak helyek, voltak kilátások, de vagy vagyonokba került volna a rendbehozatal, vagy rossz helyen voltak a felajánlott házak, lakások stb. így nem került sor a megvalósításra egészen 1946 decemberéig, mikor is megtudtam, hogy a szovjetek ki fognak üríteni egy villát a Bajza utcában, azt hiszem a 26. szám alatt volt. Jól ismertem Zamercev86 vezérőrnagyot, Budapest akkori szovjet városparancsnokát.

Elmentem Zamercevhez és megkértem, adja ezt át az MJT-nek. Beleegyezett, de mondta, hogy ehhez Puskin87 szovjet követ beleegyezése is kell. A következő állomás kb. 3-4 nap múlva Puskin volt, akit ismertem. „Hárásó", mondta a követ, és azt hiszem, aztán már csak Fodor Gyula, akkori alpolgármester következett, már nem is tudom miért. De tény, hogy ez az előkelő, kétemeletes villaház, inkább egy palota, mint ház, 1946. december elején az MJT székháza lett. Csuka egyik követelése volt, hogy az új székházban ő kapjon használatra a felső emeleten egy lakást, hogy ne kelljen neki naponta bejárni Érdligetről, ahol háza volt. Megígérték neki, ő lett az MJT ügyvezető titkára. És minden fenntartásom

84 A diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdése már 1945 őszén felvetődött, 1946. szeptember 25-én pedig Párizsban, a béketárgyalásokon a jugoszláv kormány jegyzékben fordult a magyar kormányhoz a diplomáciai kapcsolatok felvételének tárgyában. Szántó Zoltán követ 1947. február 4-én, pár nappal a párizsi békeszerződés aláírása előtt adta át Belgrádban megbízólevelét. A párizsi béke- szerződést 1947. február 10-én írták alá.

85 Haraszti Sándor (1897-1982) újságíró, kommunista politikus. 1921-ben Jugoszláviába emigrált, a szabadkai Napló című lap és a Szervezett Munkás munkatársa. 1929-ben kiutasították Jugoszláviából. 1945 után az MDP agitprop, osztályának helyettes vezetője. 1950-ben bebörtönözték, 1954-ben szabadult. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába internálják, majd bebörtönzik. 1960-ban szabadul. Ezután az Akadémia lexikon szerkesztőségében dolgozott. 1981-ben a Beszélő című szamizdat lap egyik szerkesztője.

86 Ivan Tyerentyievics Zamercev vezérőrnagyot 1945 márciusában nevezték ki Budapest városparancsnokának.

87 Georgij Makszimovics Puskin (1909-1963) szovjet diplomata. 1945-48 között a Szövetséges Ellenőrző Bizottság politikai tanácsadója, 1948-49-ben a Szovjetunió budapesti nagykövete.

45