Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11. szám - Füzi László: Megérkezés: II. rész

tésére. "15 Látható, hogy Végh Antal a maga formuláját a „győztes 56"-ról azért alakította ki, hogy egyáltalán beszélhessen róla.

Lőkös Istvánnal a különböző városok eltérő szellemi életéről is beszélgettünk. Akkor küldte meg Pintér Lajos az Európai diákdal című kötetét, ahogy az egyik versben olvastam, a „meggyszín fedelű füzetet". Mutattam Lőkös Istvánnak, elképzelhetetlen, hogy itt, Egerben ilyen verseskönyv megjelenjen, mondta. Kiállításában és tartalmában is elképzelhetetlen, tette hozzá.

30.

Az előző bejegyzésben felbukkant Szabó János Győző neve.

Egri életünknek fontos, megkerülhetetlen alakja ő.

Régész volt, nagy tudású régész, számos nyelven olvasott, klasszikus műveltséggel rendelkezett, miközben magába forduló, zárkózott ember volt, mintha csak elvonulásainak, szakmai munkájának élt volna. Családja Pesten lakott, Gioni, mindenki így hívta, ezért mintha még magányosabb lett volna, mint amilyen valójában volt.

A papírok szerint ő volt Ági főnöke, rövidesen azonban sajátos baráti kapcsolata alakult ki, nem tudom másként mondani, a családunkkal.

Akkor kezdett látogatni bennünket, amikor már a kollégiumban laktunk, a város közepén, neki is valahol a belvárosban volt az albérlete. Azért mondom, hogy a családunkkal alakult ki a kapcsolata, mert Zsófi születése után járt hozzánk a legsűrűbben.

Ez a magába zárkózó ember minden alkalommal ajándékot hozott a mi apró lányunknak.

Aztán ültünk a parányi konyhánkban, s beszélgettünk.

Gioni, aki szakmájából következően is tisztában volt a föld alatti Eger topográfiai viszonyaival, meggyőzően bizonygatta, hogy az érsek pincéje benyúlik a konyhánk alá, így ha fúrnánk, s csak fúrnánk a cementlapon, s minden máson keresztül, akkor megdézsmálhatnánk az egyik hordót.

Komolyabb dolgokról is beszéltünk, Ágival általában szakmai kérdésekről beszélgettek, Gioni rendszeres látogatója lesz majd Ági novaji ásatásának, mi ketten szinte mindig a politikáról beszéltünk egymással.

Gioniban eredendő politikai hajlamok rejtőztek.

Elmesélte, amikor Nyugaton volt, hiába kötötte át az ott vásárolt könyveket a magával vitt krimik tábláiba, hazafelé a vonaton mégis lebukott, s ezért megbüntették.

Említettem már, ezerkilencszáznyolcvanegy nyarán, a Szolidaritás legfényesebb időszakában elment Lengyelországba, hogy plakátokat és jelvényeket hozzon az országba.

Az egyetemen Szűcs Jenő volt a barátja, ezerkilencszázötvenhatban Szolnokon dolgozott a múzeumban, Csalog Zsolttal együtt, ha más hatás nem érte volna, ezek akkor is elegendőek lettek volna politikai érdeklődésének kialakulásához.

15 Elszámoltiivalónk a való élettel - Végh Antal válaszol Hatvani Dániel kérdéseire. Forrás, 1979. 8. 74.

79