Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11. szám - Füzi László: Megérkezés: II. rész
jelentőséggel bíró írók többsége is a rendszeren belül maradva próbálta a maga számára a megszólalás lehetőségét biztosítani. Németh György felvetett egy másik kérdést is, azt, hogy a Mozgó Világ nevezetes összeállításai megreformálhatónak mutatták-e az ország helyzetét, vagy megreformálhatatlannak? Minden összeállítást, írást nem lehet ezzel a két jelzővel ellátott dobozva belehelyezni, voltak olyan írások is, amelyek nem erre a dilemmára futottak ki, maga a Mozgó egésze azonban kétségtelenül a rendszer megreformálhatatlanságát sugallta. Számomra mindezt Bauer Tamás írása tette egyértelművé ezerkilencszáznyolc- vankettő őszén, s ezt erősítette fel fél évvel később Kovács János Mátyás és Tardos Márton írása. Mindezek között és után azzal a hittel dolgoztam, amelyikkel a munkámat elkezdtem. Egyáltalán nem tekinthetjük véletlennek, hogy Illyés Gyula és Csoóri Sándor is foglalkozott a maga szerepének „elhelyezésével" és az ellenzékiség kérdésével, erre szerepük és életük egyaránt rákényszerítette őket. Illyés Lakiteleken mondta: „Nem először mondtam el: egy-egy országnak a jó haladása olyan, mint a római szekér. Két kereke van, az egyik a közéleti, a politikai, a másik a szellemi élet. Akkor jó, ha a kettő együtt működik. Ha kihagy valamelyik, az rögtön bajt jelez. "13 Csoóri Sándor a Hatvani Dánielnek adott interjújában beszélt erről. Az interjú a Mozgó Világ 1982. januári számában jelent meg, mivel a Forrás ban Csoóri Egy nomád értelmiségi című írásának a lapból való kivágása után nem jelenhetett meg. Ebben az írásban egyébként Csoóri a maga metaforákkal gazdagon dúsított nyelvén először kérdezett rá a politika működési módjára. Az interjúban mondta a következőket: „A repülő fékberendezése nem ellenzéke a motornak. Belül van a gépben, nem kívül. A mi társadalmi rendszerünkben valahogy én is így képzelem az ellenzékiséget. "14 28. Mikor él egy folyóirat? Abban a pillanatban, amelyikben az írás, a szerkesztő által teremtett rend találkozik az olvasó tapasztalatával. A folyóirat valójában csak a számára adott jelen időben létezik. Az adott írás nem csupán az okkal vagy ok nélkül mellé állított írásokkal találkozik, hanem kíséri mindaz, ami megjelenését körülvette, az idő a maga karakterével, történéseivel, a lapról kialakított vélemény, az olvasó tapasztalata a lapról, az adott lap közéleti sajátossága. Ha a folyóirat elveszíti a számára adott időt, akkor sem szöveggyűjteménnyé válik, inkább egy hatalmas, s nagyobbrészt feltárhatatlan szövevény részévé. 13 Illyés Gyula: Lehet még nemzedék? Forrás, ih.: 121. 14 Készülődés a számadásra - Hatvani Dániel kérdéseire írt válaszok. Mozgó Világ, 1982.1. 23. 77