Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Hell Roland: Életútinterjúk a Kádár-korszak néhány vezető politikusával
- Hogyan és mikor ismerkedett meg a kommunista ideológiával, a munkásmozgalommal?-1945 előtt semmi kapcsolatom nem volt a munkásmozgalommal. Volt itt, Nádudvaron '45-öt megelőzően is agrárszocialista mozgalom, ismertem a tizenkilences direktóriumi tagokat is, de nem érdeklődtem a szocialista eszmék iránt. Első ismereteimet katonakoromban szereztem a marxizmusról. Valamit tanítottak róla a már említett 14 hónapos tanfolyamon is, de azért nem vitték túlzásba, ott a szakmai kérdések voltak előtérben.- Milyen események gyakoroltak döntő hatást a világnézetére?- Nem 1945-ben, hanem csak 1950-ben csatlakoztam a párthoz. Addig nem nagyon érdekelt a politika, de nem tudnám megmondani, hogy miért. Nem hívtak, én meg nem mentem. De érzelmi alapon mindig is a baloldallal szimpatizáltam. A Rákosi-rendszerrel volt egyszer egy komolyabb megütközésem. Ki akartak zárni a pártból, mert nem voltam hajlandó kizárni a kulákokat a termelőszövetkezetből. Azért is problémájuk volt velem, mert bevezettük az anyagi érdekeltséget, a részesművelést, ami nem felelt meg a szovjet agrárpolitikai téziseknek. Ki is zártak, de akkor már - 1953-ban - a Nagy Imre-beszéd után voltunk, és egy jó ismerősöm, Ambrus István azt tanácsolta, hogy fellebbezzek a döntés ellen. Engem nem nagyon érdekelt az egész, nem akartam fellebbezni. De ő elvitte a papírjaimat Kiss Károlyhoz, a KEB akkori elnökéhez, aki nem értett egyet a kizárásommal. 1956-ban nálunk nem oszlott fel a termelőszövetkezet, és nevet sem változtattunk. Leszavaztattuk a tagságot, három napig kint volt az urna a tsz udvarán. 500 tagból 147 azt mondta, hogy maradjon a szövetkezet, 110 vagy 90, pontosan már nem emlékszem, azt mondta, hogy kilép. A többiek nem szavaztak. Végül nem oszlott fel a tsz. Mikor lehetőség volt rá, én azonnal átigazoltam az MSZMP-be, nem vártam vele 1957-ig. Úgy vélem, jó döntést hoztam, mert ha a két agrárpolitikát, amit a Rákosi és a Kádár csinált, összehasonlítjuk, óriási a különbség. A kádári agrárpolitikát látva, ami elsősorban Fehér Lajos nevéhez fűződik, végérvényesen elköteleztem magam a rendszer és a párt iránt. Úgy gondoltam, hogy az MSZMP az a párt, amelyik felvállalja a parasztság ügyét, amit Rákosi korábban nem vállalt fel. A Rákosi-rendszer agrárpolitikája csapnivaló volt: nem volt kenyér, nem volt hús stb. Csak 1967-ben értük el az 1938-as színvonalat. Fehér Lajosnak köszönhetően Kádárnál már el lehetett érni, hogy nem Moszkvában, hanem Budapesten hozták meg az agráriummal kapcsolatos döntéseket. Mikor meghallgattam Fehér programbeszédét, azonnal megértettem, hogy ez mekkora változást jelent a korábbi gyakorlathoz képest. Polgárjogot nyert végre a részesművelés, ami „nádudvari modell" néven vált ismertté a magyar agrárközvélemény előtt. Innentől kezdve kezdtem aktívabban politizálni, és elkötelezettségemnek rendszeresen hangot is adtam. Kádár János nehezen ugyan, de végül azonosult az új agrárpolitikával. Kádár alatt óriási fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság. Megközelítettük a franciákat, a '70-es években pedig már kínálati piac volt húsból, kenyérből stb.- Hogyan választották meg a Vörös Csillag Tsz elnökének?- 1952. szeptember 30-án választottak meg a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökének, és 38 évig töltöttem be ezt a tisztséget. Abban az időben még nem volt titkos szavazás, nyílt szavazással választották meg a termelőszövetkezetek vezetőit. Akkoriban 5000 hold és 500 tag tartozott hozzánk. Eredetileg a korábbi elnököt jelölték újra, engem pedig elnökhelyettesnek. De a gyűlésen néhány tag felvetette, hogy engem akarnak elnöknek, és végül, az eredeti elképzeléssel ellentétben, meg is választottak. Akkoriban „társadalmi kedvenc" voltam Nádudvaron, mint már említettem, a Hangya Szövetkezet elnökségébe is 17 éves koromban választottak be. 89
