Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 10. szám - Hell Roland: Életútinterjúk a Kádár-korszak néhány vezető politikusával

A másik, hogy az akkori magyar társadalom meglehetősen szűk irányító testületébe, ahol én voltam a legfiatalabb 38 évesen, bekerültem. A PB tagjaként minden második héten találkoztam az ország tényleges vezetőivel, láttam közelről dolgozni őket.- 1985-ben a Politikai Bizottság tagja lett. Véleménye szerint miért éppen Önre esett a választás? Mikor vetődött fel először az Ön jelölése?- Az akkori politikai garnitúra lényegében idős emberekből állt. A Politikai Bizottságban hozzám közeli életkorú csak Maróthy László volt. Ekkoriban már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy váltani kell, és ehhez fiatal, új arcok kellenek. Szerintem Maróthy és én is ilyen alapon lettünk PB-tagok. Ez lehetett tehát a bekerülésem magyarázata. Úgy gondolom, hogy nem voltak extra kivételes képességeim, de az akkori mérce szerint jó teljesítményt nyújtottam.

A jelölésem először 1984 őszén vetődött fel, amikor először vettem részt a PB-ülésein mint meghívott. Először a XIII. Kongresszust megelőzően hallottam egy jelölőbizottsági tagtól, hogy a PB összeállításánál az én nevem is felmerült, de ez még nem azt jelentette, hogy jelölnek is. Jelölésemről a kongresszuson értesültem a jelölőbizottság elnökétől, Gáspár Sándortól. Hogy ebben a kérdésben a döntő szót Kádár János mondta ki, abban biztos vagyok.- Mivel töltötte szívesen a szabadidejét, tagja volt-e az Egyetértés Vadásztársaságnak?- Fiatalabb éveimben kajakoztam és atletizáltam is. Egyetemi éveim alatt vadásztam először, kezdetben a Tolna megyei Kisszékelyi Egyetértésben. Csak jóval később lettem tagja a szintén Egyetértés nevű, állami és pártvezetőket tömörítő vadásztársaságnak. Most is szenvedélyes vadász vagyok. Újabban cikkeket írok külföldi vadászataimról a Magyar Vadászlapba.- Házastársa mivel foglalkozott, tagja volt-e a pártnak, milyen társadalmi háttérrel bírt?- A feleségem gépészmérnök, eleinte a MÓL elődjénél, az AFOR-nál, később pedig az Olajipari Tervező Vállalatnál dolgozott. Az olajipari létesítmények biztonságtechnikai területeivel foglalkozott. Ma már nyugdíjasként, de most is dolgozik magántervezőként. Tagja volt a pártnak, de - annak ellenére, hogy közösségi ember - pártfunkciót soha nem viselt.

Édesapja, aki ma is él - 90 éves -, kiváló szerszámkészítő volt. Bár nincs egyetemi végzettsége, de mivel nagyon jó szakember volt, az Orion gyár főtechnológusaként is dolgozott egy rövid ideig. Végül a szerszámüzem vezetőjeként ment nyugdíjba. Édesanyja szövőnő volt Újpesten, majd a Szalag- és zsinórgyár hevedergyáregységének vezetője körülbelül tizenöt éven át. Mindketten országos eredményeket értek el kajakkenuban: anyósom kétszeres országos bajnok volt, apósom pedig a válogatott tagja volt tíz éven át.- Az állami és pártvezetők közül állt-e valakivel (valakikkel) személyes jó viszonyban, barátságban?- Kifejezetten jó viszonyban voltam Szabó Istvánnal. Mint igazi okos parasztember, soha nem a dolgok retorikai részét nézte, hanem mindig azt kereste, kutatta, hogy valójában mi van a szavak mögött. Véleményem szerint Szabó István, Losonczi Pállal, Váncsa Jenővel és Burgert Róberttel együtt, mindig kiválóan képviselte az agrárium érdekeit.

Máig jó kapcsolatban vagyok Kapolyi Lászlóval és Maróthy Lászlóval. Baráti a viszonyom Fejti Györggyel. Pozsgay Imrével, Horváth Istvánnal és Berecz Jánossal szintén jól megértettük egymást annak idején.

86