Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 10. szám - Lengyel András: Az illegális KMP föloszlatása és József Attila

Az 1936 nyarán indult együttműködésnek a történetét persze csak egy módszeres külön kutatás rekonstruálhatja, de néhány dolog már ma bizonyosnak tetszik. Mindenekelőtt: a Szép Szó következő évi csehszlovákiai körútja, nyilvános estjei, legalább részlegesen, alighanem ide, József Attila 1936 nyarán létrejött összeköttetéseihez nyúlnak vissza. Amit jelenleg konkrétan tudunk, az legalábbis ezt a föltevést erősíti. Olyannyira, hogy a Forbát Imre levelén olvasható egyik rájegyzés már mindjárt ebbe az irányba mutat: Magyar Nap szerk. Moravska Ostrava Benesova 5. (JAlev703.). Ez a cím, amelyet a Grállal folytatott megbeszélés(ek) eredményeként jegyzett föl a költő, s amelyre Forbát konkrétumok nélkül utalt, az az egységfrontos csehszlovákiai magyar lap volt, amely az új orientáció talán legfontosabb orgánumának tekinthető. Stoll Béla vonatkozó jegyzetében joggal hívja föl a figyelmet arra, hogy ez az 1936 és 1938 közt megjelent lap volt az, „amelyben számos József Attila-vers és -cikk (utánközlésben), valamint riport a Szép Szóról jelent meg" (Stoll, JAlev 704.). Ismeretes, a Moravska Ostraván megjelenő Magyar Napban látott napvilágot az a nevezetes Van-e szociológiai indokoltsága az új népies iránynak? című fontos nyilatkozat is, amelynek keletkezéstörténete, háttere máig föltáratlan - ám jellemző, hogy a Szép Szó is innen vette át saját szerkesztője megnyilatkozását.

S hogy ennek a Csehszlovákia és a Szép Szó közötti kommunikációs csatornának a működtetésében mások mellett Grálnak is volt szerepe, jól mutatja a már korábban említett üres boríték. 1936. szeptember 28-án ugyanis Grál már Nyitrán föladott valamit József Attilának, amit az másnap Budapesten meg is kapott (JAlev 707.). Sajnos nem tudjuk, mi volt a borítékban, a legvalószínűbb az, hogy valami nyomtatványt postázott a nyitrai ügyvéd, de figyelemre méltó, hogy ismerte József Attila új, Szárszó utáni címét: Nagyságos / József Attila / úrnak / Budapest VI. / Teréz-körút 34. t „Club-penzió" (JAlev 707.). Ez a tudása önmagában is „élő", friss kapcsolatot föltételez.

Sajnos maga a kapcsolattartás - mivel eleve többé-kevésbé konspirált volt - részleteiben nem egykönnyen lesz átlátható. De számolni érdemes lesz vele. Sok minden, ami ma még „érthetetlen", homályos részletként tűnik föl, megvilágosodhat, ha e kontextusban értelmezzük.

*

Az irodalmi s a teljességgel „irodalmon kívüli" csendőrségi források egybeolvasása, mint e példa is mutatja, olykor termékenyek lehetnek. S így, az ilyen egybeolvasás révén a maga szimbolikusságában válik fölismerhetővé az a tény is, hogy az a csendőrtiszt, aki a nyomozásról szóló jelentést megírta, aki tehát mintegy ellenőrzése alá vonta a fejleményeket, azonos azzal a csendőrezredessel, aki 1944-ben a délvidéki deportálások egyik irányítója volt. Aki, mint Nádas Péter (2004) esszéjének egyik szereplője, bár megmaradt az erőszakalkalmazás „szakszerű" keretei közt, kétszeresen is a theatrum mundi irodalmi szereplője lett.

Irodalom

Beránné et al. szerk. 1977: Megfigyelés alatt... Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséről (1920-1944). Szerk. Beránné Nemes Éva és Hollós Ervin. Bp. 1977

Horváth Iván 1992: József Attila és a párt. = „Miért fáj ma is" Az ismeretlen József Attila. Szerk. Horváth Iván és Tverdota György. Bp. 297-324.

JAlev: József Attila levelezése. Összeáll. H. Bagó Ilona, Hegyi Katalin és Stoll Béla. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Stoll Béla. Bp. 2006

Nádas Péter 2004: Látomás és szervezés. A hetvenéves Yehuda Elkana arcképéhez. Élet és Irodalom, június 18. XLVIII. évf. 25. sz.

Vértes György 1964: József Attila és az illegális kommunista párt. Bp.

63