Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Füzi László: Megérkezés I. rész
városban megtalálható legyen a magunk számára fontos hely. Ahogyan az is biztos volt, hogy számunkra, indulásként, mindkét városban a történelmi város mellett felhúzott lakótelepen jut majd hely. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az otthoni világtól elszakadok, feltettem magamnak a kérdést, hogy tudnék-e Eger, majd Kecskemét hagyományvilágával, történelmével, irodalomtörténetével foglalkozni, mindkétszer igennel válaszoltam a kérdésre. Az újabb irodalom történései azonban mindkét városban elrántottak ettől az elképzelt munkától. 20. Szinte véletlenül kerültünk Egerbe, s ugyancsak a véletlenek láncolatán keresztül Kecskemétre. Sokszor kérdezem meg magamtól, a huszadik század második felében léte- zett-e még az életnek valamiféle előre elképzelhető, organikus rendje. Azt hiszem, nem létezett. Bennünket legalábbis szinte a szél fújt el Eger városáig, aztán onnét is váratlanul kerültünk Kecskemétre. Közben szerencsésnek is mondhattuk magunkat, azt tettük, amit az egyetem utáni időkre gondolva tenni akartunk. Nem mindig úgy, ahogy elképzeltük, de mindig az érdeklődési körünkön belül maradva. Ági gyakorolhatta a szakmáját, én hol tanítottam, hol szerkesztettem, ezt teszem ma is, közben az írással is foglalkozhattam. 21. Egerbe ketten érkeztünk meg, hárman jöttünk el onnét, Zsófi lányunk ott született, Ági lányunk és Péter fiunk Kecskeméten. A családteremtés vágya kezdetektől élt bennünk, elnyomott minden más törekvést. Most is, minden munkánál, az elfoglaltságnál fontosabb a családdal való egyeztetés. Ennyi magántörténet egy Én-könyvben talán megengedhető. 22. Amikor Ágival ketten elindultunk, számomra minden a kilépést jelentette. A rend, az otthoni világ rendje nem csupán formát adott az életnek, de rá is nehezedett arra, aki már nem akart az otthoni világba belehelyezkedni. írtam már, akkor úgy, hogy egészében megélhessük az otthoni világot, már nem helyezkedhettünk bele. Ezt a kicsike világot is kívülről kellett szemlélnünk, hogy létét, működését megérthessük. Mintha kényszer hajtott volna, úgy mentem előre, s nem azért, hogy az otthoni világot, visszafordulva, megértsem, hanem azért, hogy abból kiléphessek, s a világban valahova megérkezhessek. 21
